Négy év után az európai Bizottság újra felmérte, hogyan alakul tagállamonként az egyes csoportok elfogadottsága/elutasítottsága a közéletben, a munkahelyeken vagy a családokban. A héten publikált EuroBarometer-felmérés adatait idén májusban vették fel az Európai Unió 28 tagállamában személyes interjúkkal. Magyarországon összesen 1027 embert kérdeztek meg egy személyes interjú keretében – írja az elemzés eredményeit bemutató 444.hu.
Érezzük a diszkriminációt - és gyakoroljuk is
A felmérésből kiderül, hogy nálunk a válaszadók a romákkal szembeni diszkriminációt tartották a legelterjedtebbnek: az európai átlaghoz (61 százalék) képest Magyarországon 72 százalék látta úgy, hogy a roma származása miatt gyakran ér valakit hátrányos megkülönböztetés. De az etnikai hovatartozás esetében a magyarok már kevésbé látták elterjedtnek a hátrányos megkülönböztetést, mint az európai átlag. És ha a bőrszínre kérdeztek rá, majdnem azonos érzéket mutatott az EU-átlaghoz képest (59-58 százalék).
A romák hátrányos megkülönböztetésével tehát tisztában vagyunk – de nem tudunk elszakadni tőle: a felmérés szerint
Míg az uniós átlag szerint a válaszadók több mint fele (53 százalék) látta úgy, hogy elterjedt a szexuális beállítottság miatti hátrányos megkülönböztetés, Magyarországon csak 46 százalék mondta ezt. Mellette 42 százalék mondta azt, hogy ritkán azért előfordul. Ha azonban a vezető kiválasztásáról van szó, itt is gyorsan élesedik a negatív diszkrimináció:
A női irányítással nincs gond
A magyarok abban nem különböznek a többi uniós tagállam lakóitól, hogy leginkább azzal tudnának kibékülni, ha egy nőt választanának meg az adott ország legmagasabb politikai pozíciójába. Míg az EU-ban átlagosan 88 százalék érezné kényelmesen magát egy női vezetővel, nálunk ez 81 százalék. Eközben nálunk mégis kétszer annyian (6 százalék) mondták azt, hogy kényelmetlenül éreznék magukat, ha egy nő vezetné az országot. Tény, hogy nálunk erre pár száz éve nem volt példa.
Egy fiatal vezetőt a magyarok pont annyira tudnának elfogadni, mint egy időset (70-70 százalék), miközben a többi tagállamban ez az arány egy kicsivel a fiatalabb javára billen (78-75). Ugyanakkor Magyarországon lényegesen kevesebben fogadnának el egy fogyatékossággal élő vezetőt, mint az uniós átlag. Nálunk csak 52 százalék mondta azt, hogy kényelmesen érezné magát, szemben a 77 százalékkal. Egy fogyatékkal élő vezetőt leginkább Hollandiában (91 százalék), az Egyesült Királyságban (90 százalék) és Svédországban (89 százalék) tudnának elképzelni. Mi ezzel az aránnyal a románokkal (49 százalék) és a litvánokkal (53 százalék) állunk a lista végén.
Annyira legyen színes, mint a többség
Ha politikai vezetőről van szó, akkor Magyarországon az is nagyon számít, hogy a bőrszíne ne térjen el a népesség többségétől. Miközben nálunk 26 százalék kifejezetten kényelmetlenül érezné magát, ha másmilyen bőrszínű lenne a vezető, 27 százalék csak mérsékelten érezné magát kényelmesen és 42 százalék mondta, hogy nem zavarná. Ehhez képest átlagban az EU-ban 72 százalék kényelmesen ellenne egy ilyen helyzettel, és csak 12 százalék mondta azt, hogy kényelmetlenül érintené. Nálunk már csak a bolgároknál alacsonyabb az elfogadási arány, ott csak 38 százalék mondta, hogy kényelmesen ellenne egy eltérő bőrszínű vezetővel, míg Hollandiában vagy az Egyesült Királyságban ez az arány 90 százalék fölötti.
A cikket teljes terjedelmében ide kattintva tudják elolvasni.
