Rövid sikerélményben volt része Boris Johnsonnak kedd este az alsóházban, amikor a képviselők 329-299 arányban harmadik, ún. bizottsági szintű megvitatásra bocsátották a kormányfő által múlt csütörtökön Brüsszelben kialkudott megállapodás jogi formába öltött változatát. Mint emlékezetes, a Ház a múlt heti “szuper” szombaton rendezett “érdemi” szavazáson a kormányfő reményeivel ellentétben megbuktatta az alkut, követelve, hogy majd törvényjavaslatként térjenek rá vissza.
A tory vezető, aki mindeddig imamalomként ismételgette, hogy október 31-én “ha törik, ha szakad” megvalósul a Brexit, rekord gyorsasággal tett eleget a feltételnek. A honatyáknak azonban a sietséggel is bajuk volt, így a kedd késő esti második vokson ismét megleckéztették az őket “terrorizáló” Johnsont: 322-en haladtak át a “nem” szavazóhelyiségen és 308-an az “igenen”, amikor arról volt szó, két nap alatt, csütörtök estig le lehet-e zavarni a ratifikációt. A Demokratikus Unionista Párt mind a tíz képviselője a kormány ellen voksolt, betartva a fenyegetést, hogy elutasítják az alkut, ami különbséget tesz Nagy-Britannia és Észak-Írország között, utóbbit a vámunió bizonyos elemeivel változatlanul az Unióhoz kötve.
Az elutasításban öt konzervatív rebellis is részt vett. Lényegében elszállt a remény, hogy az ún. kivonulási törvény október 31-ig királyi szentesítést kap. Boris Johnson hivatalosan is közölte, hogy “szünetelteti” a Brexit parlamenti vitáját. Elfogadta viszont az ellenzék vezetőjének, Jeremy Corbynnek az alsóházi összecsapás után tett ajánlatát, hogy üljenek le és beszéljék meg, hogyan lehet nyugodt ütemben, a téma súlyának megfelelően végigmenni a törvény egyes paragrafusain.
A parlament szerda délután a múlt hétfőn II. Erzsébet trónbeszédének keretében ismertetett törvényhozási program megvitatásával folytatta munkáját. Nagy valószínűséggel ez a jogi csomag is bukásra van ítélve. Ha a Ház, mint a brit sajtó feltételezi, valóban leszavazza, Boris Johnson ellen bizalmatlansági indítványt is benyújthatnak. Ez csak azért nem eldöntött kérdés, mert az ellenzék megosztott abban, ki legyen a tory frontember veresége után egy esetleges nemzeti egységkormány feje, figyelembe véve a Jeremy Corbynnal szembeni ellenérzéseket.
Boris Johnson az EU-hoz intézett szombati ellentmondásos levelében világossá tette, hogy el akarja kerülni az október 31-i kilépési határidő elhalasztását. Európai vezetőkkel folytatott szerda reggeli telefonbeszélgetéseiben hangsúlyozta, hogy legfeljebb néhány hetes technikai hosszabbításban gondolkozik. Míg Emmanuel Macron francia elnök is csak napokkal szeretné kitolni a britek távozását, Donald Tusk, az Európa Tanács búcsúzó frontembere három hónapot tartana helyesnek. Ha a 27 maradó tagország nem ért egyet az ügyben, nem lehet körlevéllel pótolni a személyes kommunikációt, így a közeljövőben újabb ET-csúcsot kell összehívni.
Ha a verdikt lényeges “ráadás” lesz, Boris Johnson minden bizonnyal egy újabb rendkívüli parlamenti választás kiírását követeli majd, remélve, hogy többségi kormányzáshoz juttatja a torykat. A választási törvény értelmében egy előrehozott vokshoz kétharmados majoritás szükséges, ami mindeddig nem volt meg, de most elképzelhető, hogy a Munkáspárt is belátja, a Brexit-patthelyzetből csak az urnák elé járulás hozhat kiutat.
