Burány Sándor;szíriai kurdok;török offenzíva szíriában;

Fejkendős asszony áll a törökök álltak szétbombázott szíriai kurd város, Rász al-Ain előtt, ahonnan kivonultak a a kurd Népvédelmi Egységek katonái

- A kormány szerint a török offenzíva nem is a kurdokat célozza

Több százezer kurd menekült el a török támadások elől, de a külügyi államtitkár megmagyarázta, hogy mindez miért nem az, aminek látszik.

Nem támogatunk nemzeti kisebbségek és keresztény közösségek elleni háborút – fejtegette hétfőn a Parlamentben Vargha Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium polgári hírszerzésért felelős államtitkára, csattanós választ adva a valóság jelentette kihívásokra.  

Mint ismert, a szíriai török hadműveletek megkezdése óta közel 300 ezer ember menekült el otthonából, közöttük egyes becslések szerint 70 ezer gyerek. Több tucatnyi civil és több száz kurd katona halt meg a légi támadások, tüzérségi belövések során.

A magyar kormány pedig az unió tagállamai közül egyedül támogatta a vérontást (amit Erdogan török elnök hálásan köszönt is Orbán Viktornak).

Hogy miért történhetett meg mindez, arról Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője faggatta hétfőn a kormányzati képviselőket – szerette volna megtudni, hogy az Orbán-kabinet miért támogat egy etnikai tisztogatást – a hírszerzési államtitkár azonban rutinosan mentette a menthetetlent.

Amikor a hírszerzési vezető maszatol

Mint az MTI írja, Vargha szerint ugyanis a beavatkozás nem a kurd nép ellen irányul, Ankara kiváló kapcsolatot ápol az iraki kurd vezetéssel – a hadművelet valójában egy terrorszervezet ellen irányul, ami 1984 óta követ el terrorcselekményeket törökök és kurdok ellen is. Az államtitkár érthetőnek tartotta, ha Törökország szeretné megvédeni az egyszerű török embereket.

A hírszerzési államtitkár ezzelösszemosta a kurd Népvédelmi Egységek nevű milíciát (YPG), amit csak Ankara kezel terrorszervezetként, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), ami 1984-től valóban követett el törökországi merényleteket.

A YPG annyira nem terrorszervezet, hogy a NATO-erők támogatásával talán ők harcoltak a legelszántabban a dzshidadista Iszlám Állam ellen, és ők őriztek közel 12 ezer dzsihadista foglyot is szír táborokban, de a török offenzíva miatt fel kellett adniuk a táborok felügyeletét. 

 Burány Sándor nem fogadta el a választ, a Ház viszont igen: 106 igen szavazattal, 35 ellenvoks és 1 tartózkodás mellett. 

Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) lapunk korábbi információinak megfelelően ismét elhalasztotta harmadik alelnökének a megválasztását.