Ahogy lapunk korábban hírül adta, Fonyódi Tibor filmszakmai döntőbizottsági tag, 2019. október 18-tól kezdődően a Magyar Nemzeti Filmalap fődramaturgja és művészeti vezetője – jelentette be az író hivatalos Facebook-oldalán és honlapján vasárnap délután. Az eset érdekessége, hogy a Filmalap minap, amikor a döntőbizottság megújulását kommunikálta, csak a Fonyódi bizottsági tagságát jelentettre be, arról mélyen hallgatott, hogy Fonyódi egyben cserélte az eddigi művészeti vezetőt, Hegedűs Bálintot, aki 2015-től töltötte be a pozíciót. A Filmalap nem titkolja a változást, hiszen a szervezet honalapján az igazgatóságok menüpont alatt megjelentek az új arcok között Pál Ákos Bertalan vezérigazgató mellett Fonyódi Tibor neve is olvasható.
Fonyódi Tibor, azóta a Facebookról és az író hivatalos honlapjáról eltávolított közleményében úgy fogalmazott: a korábban forgatókönyv-fejlesztési igazgatónak nevezett beosztás az elnevezésében és a feladatkör tekintetében is megújul, a „művészeti vezetés” szélesebb spektrumot fog át a filmkészítés kreatív folyamatában. Mivel a Filmalap honlapján az elnevezés továbbra is forgatókönyv-fejlesztési igazgató Fonyódi státusza, csak arra tudunk gondolni, hogy amiről beszélt, az még előttünk álló reformok egyik foganata, mivel az szakmai körökben nyíltan beszélik, hogy ami eddig volt fejlesztés címszó alatt, az gyökeresen átalakul. Mivel az új igazgató ezt az egésze folyamatot tulajdonképpen megidézte azzal a kifejezéssel, hogy a művészeti vezetés szélesebb spektrumot jelent majd, megkerestük a Filmalapot, a kérdéseinkkel. Jelesül, hogy mi és hogyan fog változni, illetve, hogy a reformok mikor lépnek életbe? Hovatovább, várhatók-e újabb/további személyi változások, mindemellett pontosan mi fog történni a jelenleg futó projektekkel, melyeken Hegedűs Bálint, illetve csapata dolgozott? Summa summarum, pedig, hogy a tervezett változások mennyiben változtatják majd meg a Filmalap eddigi működését? Az intézmény lapunkhoz írásban eljuttatott, bőbeszédűnek semmiképen sem mondható válaszában határozottan leszögezi: Fonyódi Tibor feladatköre teljes mértékben megegyezik a korábbi forgatókönyv fejlesztési igazgatók feladatkörével. Hovatovább, a folyamatban lévő forgatókönyv fejlesztések zökkenőmentesen folytatódnak Fonyódi Tibor irányításával és a Filmalap fejlesztőinek közreműködésével. Azaz, ha lesznek is változások, azok nem most fognak megtörténni, egyelőre minden megy a maga útján.
A jelen kommunikációs viszonyok között egyre több a költői kérdés a Magyar Nemzeti Filmalap körül. Például, hogy pontosan miért mondott fel az intézményt a megalakulása óta vezető Havas Ágnes vezérigazgató szeptember 26-án, illetve Hegedűs Bálint miért távozott az intézménytől, miközben igazgatói tevékenysége mellett olyan sikerfilmeket jegyez íróként az alap megalakulása óta, mint az Ujj Mészáros Károly rendezte Liza, a rókatündér vagy a Herendi Gábor jegyezte Kincsem. Nem mellékesen Hegedűs jegyzi Az utolsó bástya szkriptjét, melynek története a magyar történelem egyik legfényesebb korszakában, a sorsdöntő nándorfehérvári diadal idején játszódik. Az alkotók a vár hősi védőinek kívánnak méltó emléket állítani – már, ha elkészül valaha a tervezett, Andy Vajna által gründolt szuperprodukció.
Az egyik lehetséges magyarázat a változásokra, hogy Andy Vajna halála után szabaddá vált az út a Filmalap rendszerezésére. Erre már csak azért is volt szükség, mivel a kormánymédiumokban egyértelművé tették, hogy a Filmalap nem gyárt „megfelelő”, a nemzeti öntudatot kellőképpen ápoló történelmi filmeket. Ennek érdekében tervezték létrehozni az úgynevezett Televíziós Film Mecenatúra és a Filmkollégiumot, melynek történelmi tévé-filmek és sorozatok gyártása lett volna a célja. Bár a törvény módosítás következtében ez már tavaly novembertől éltre hívható lett volna, csak nem alakult meg a második ablak. Szakmai informátoraink szerint nincs teljesen elvetve az ötlet, jövő év elején komoly változások várhatóak, melyek a Filmalap önállóságát is érinthetik majd. Tulajdonképpen, ha úgy nézzük, az az egész akár még rímelhet is az új filmügyi kormánybiztos, Káel Csaba egyik első nyilatkozatával, melyben úgy fogalmazott az Inforádió Aréna stúdiójában: nem filmben, hanem mozgóképiparban és mozgóképkultúrában kell gondolkozni. Hangsúlyozva: miután jelenleg a sorozatok hódítanak világszerte, szerinte ennek kellene Magyarországon is a fő csapásiránynak lennie.
