;

felújítás;M3-as metró;támogatási szerződés;

Képünk illusztráció

- Ha Orbán akarja, a kormány kihátrálhat az M3-as metró szerződéséből

A támogatási szerződést ugyanis nem védi törvény. Mégsem lenne jó ötlet, mert kártérítési perek sokasága követné a kilépést.

Nincs törvényi védettsége az M3-as metró felújítására kötött kormányzati támogatási szerződésnek, ami azt jelenti, hogy az Orbán-kabinet törvénysértés nélkül állhat el több mint 217 milliárdos szerződésben vállalt önrész kifizetésétől – írja az Mfor.

A pénzügyi portál ugyanakkor csak a kilépés elméleti lehetőségéről számol be: kormányközeli forrása szerint egyelőre semmi jel nem utal ilyen döntésre, de még arra sem kaptak utasítást, hogy szigorúbban bánjanak a főváros uniós projektjeivel.  De persze semmire sincs garancia, hiszen minden szerződést fel lehet mondani.  A kabinet most mindenesetre áttekinti az önkormányzati választások utáni helyzetet.

Kisétáltak az M4-es szerződésből is

Mint a lap emlékeztet, az első Orbán-kormánynak is eltartott csaknem három hétig, amíg az 1998-as októberi önkormányzati választások után november 6-án bejelentette, hogy nem kíván részt venni az új metróvonal építésében. A fővárosi önkormányzat bírósághoz fordult, amely első és másodfokon is úgy döntött, hogy az adott év áprilisában aláírt támogatási szerződés egyoldalúan nem bontható fel. A kormány felülvizsgálati kérelmet adott be, a főváros pedig 100 milliárdos kártérítési pert indított.

Mindkét per a Legfelsőbb Bíróságon végződött, amely végül úgy ítélte meg, hogy nem jött létre polgári jogi szerződés, mivel államháztartást érintő kötelezettség csak úgy vállalható, ha erre törvényi felhatalmazást kap a kormány. Ilyen pedig nem volt. S mivel nem jött létre polgári jogi szerződés, nincs is mi teljesítenie az államnak.

Demszky Gábor akkori főpolgármester hiába hivatkozott arra, hogy már több nemzetközi szerződést is aláírtak az állam részvételével, az 50 millió ecu-s (ma: euró) hitel egyik feltétele pedig az 1999-re ígért 3 milliárd forintos állami támogatás volt. Az Európai Beruházási Bank (EIB) Igazgatósága is jóváhagyott addigra egy 200 millió ecu összegű hitelkeretet a beruházás finanszírozására. Az Orbán-kormány hajthatatlan maradt. A főváros csak a 2002-ben megválasztott Medgyessy-kormánnyal tudott megegyezni. Ezt a megállapodást azután törvénybe is iktatták. Demszkyék ezt követően ülhettek le tárgyalni az EIB-vel a projekthez szükséges hitelfelvétel részleteiről. 

Karácsony Gergely sem bízhat a törvényi védelemben. Tarlós Istvánnak az Orbán Viktor iránti nagy és kölcsönös tisztelete és barátsága ellenére sem sikerült ezt elérnie. A metrótörvényként emlegetett 2015-ös jogszabály ugyanis csak a fejlesztés gyorsítását célozza.

A portál arra is rámutat, hogy 2016-ban aláírt – előbb 137,5  milliárdos, majd 80 milliárd forinttal megemelt – támogatási szerződést Bolla Tibor, a BKV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Szalóki Flórián, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára írta alá; ezzel szemben az M3-as ügyében még pénzügyminiszteri szinten történtek megállapodások .Így tehát nem csupán törvény nem született a hármas metró uniós vagy központi forrásból történő támogatásáról, de még a kontraktus is egy szinttel lejjebb helyeződött. 

A támogatási szerződés felmondása esetén kártérítési perek sora indulhatna a minisztérium, illetve a kormány ellen tekintettel a támogatói jogviszonyra – mutatnak rá az Mfor forrásai.

Ha Orbán Viktorban vagy a kabinet bármely tagjában fel is merül a támogatás visszavonása, bizonyára végiggondolja, hogy mennyivel jobb kifizetni 40- 80 milliárdot céges zsebekbe nagy botrányoktól kísérve, mint odaadni a fővárosnak a kormány együttműködési készségét bizonyítva. Nem biztos, hogy az előbbi jobban megéri.

A jegybank pénzintézeti fiókokat csukna be, s felülírná a gazdaságvédelmi valamint a családvédelmi akciótervet.