Egyelőre nincs szó arról, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek hagyományos őszi találkozóját meghosszabbítanák, de biztosnak tűnik, hogy nem fognak a tervezettnél korábban felkelni a tárgyalóasztaltól.
Az eszmecsere terítékén szereplő legnehezebb falat a Brexit lesz, amelyről az utolsó előtti pillanatokban is egyeztettek az érdekeltek: az Európai Bizottság, az Egyesült Királyság és a többi tagállam képviselői. A szigetország és a huszonhetek még a csúcs előtt meg akartak egyezni, hogy a vezetők csütörtökön rábólinthassanak a módosított kilépési megállapodásra. Egy név nélkül nyilatkozó uniós diplomata azonban értésre adta, hogy az állam- és kormányfők csak akkor fognak határozott igent mondani a kialkudott egyezségre, ha Boris Johnson brit kormányfő garantálja, hogy a londoni parlament is áldását adja rá. Emlékezetes, hogy a törvényhozás háromszor utasította el a Theresa May ex-miniszterelnök által beterjesztett megállapodást. Ha ezúttal kedvezően döntene az alsóház, akkor is szükség lehet a Brexit október 31-ikén esedékes időpontjának meghosszabbítására, hiszen a módosított szöveget le kell fordítani az EU hivatalos nyelveire és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia. Kompromisszum híján azonban a brit kormány kénytelen lesz hosszabb halasztást kérni európai partnereitől a kilépésre.
Várhatóan ismét halasztást szenved az EU bővítési folyamata, miután a tagállamok nem fognak zöld utat adni a csatlakozási tárgyalások megkezdésére Albániával és Észak-Macedóniával. A két nyugat-balkáni országról szóló döntést eddig kétszer napolták el. Az Európa-ügyi miniszterek hét eleji luxembourgi tanácskozásán már kiderült, hogy a konszenzus elérésének fő kerékkötője Franciaország, amely mindig is tartózkodóan viszonyult az unió kibővítéséhez, és amely most a folyamat megreformálásának szükségességére hivatkozva akadályozza a két tagjelölt előrehaladását. A franciák mellett a hollandok és a dánok ellenzik a csatlakozási tárgyalások elindítását Tiranával, míg Szkopjével szemben kevésbé erős az ellenállás. EU-diplomaták valószínűsítik, hogy a csúcson sem fognak közeledni egymáshoz a nézetek. Egy elutasító álláspontot képviselő tagállami forrás szerint hamis az a beállítás, hogy a pozitív döntés állandó halasztgatása aláássa a közösség hitelességét. “A saját választópolgáraink előtt kockáztatjuk a hitelességünket, ha olyan országoknak adunk szabad utat, amelyek értékelésünk szerint még nem készültek fel a tárgyalások megkezdésére” – fejtegette. Egy másik uniós diplomata viszont „rendkívül elkeserítőnek” és „stratégiai hibának” nevezte az újabb halasztást, amelyet a Balkánt fenyegető migrációs veszély miatt is jó lett volna elkerülni.
A csúcs résztvevői a 2020 utáni hétéves keretköltségvetésről is csak vitatkozni fognak, döntéseket nem hoznak. Ez lesz az első alkalom a büdzsé tervezetének tavaly májusi beterjesztése óta, hogy a vezetők a számokról is véleményt cserélnek. Az EU soros finn elnöksége által javasolt keretösszegek azonban még tárgyalási alapnak se jók, fogalmazott több tagállam képviselője. A nettó befizetők sokallják, a kedvezményezettek – köztük Magyarország – keveslik a kompromisszumos javaslatot, amely az összeurópai GNI (bruttó nemzeti jövedelem) 1,03-1,08 százalékában határozná meg a büdzsé főösszegét. Többségi vélemény szerint a huszonhetek (vagy huszonnyolcak) csak jövőre fognak igazán nekiállni a pénzügyi tervezésnek.
Az állam- és kormányfők tárgyalnak majd Törökország észak-szíriai fegyveres beavatkozásáról is. Várhatóan megerősítik a külügyminiszterek hét eleji döntését az Ankarával szembeni fegyverszállítási tilalomról. Diplomáciai források méltatták és példa nélkülinek nevezték, hogy a huszonnyolcak egységesen és határozottan elítéltek egy NATO-szövetségest és EU-tagjelölt országot. Nem zárták ki, hogy Ankara lépéseinek függvényében további szankciókról fognak határozni.
