Komoly meglepetésként hatalmasat fékezett augusztusban az építőipar. Az egy évvel korábbi eredményt ugyan 5,9 százalékkal meghaladta a termelés, ez a növekedés azonban tavaly március óta a legalacsonyabb volt, és ebben az évben 20 százalékosnál kisebb bővülésre még egyetlen hónapban sem volt példa. Júliushoz képest ráadásul 10,5 százalékos visszaesést mutatnak az augusztusi számok – derül ki a KSH legfrissebb adataiból.
A jövőre utaló adatok sem vetítenek előre komoly növekedést, hiszen az új szerződések volumene csupán 3,2 százalékkal nőtt, ezen belül azonban az épületek építésére vonatkozóké 2,5 százalékkal visszaesett, míg az egyéb építmények építésére kötötteké bő 10 százalékkal több lett. Az építőipari vállalkozások augusztus végi szerződésállományának volumene így bő 12 százalékkal maradt el a tavaly augusztus végitől.
A nyár végén lassított az építőipar, és úgy tűnik: ez a tendencia állandósul, miközben hónapról hónapra egyre hektikusabban és kiszámíthatatlanabbul alakulnak az iparág számai – kommentálta az adatokat Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. Szerinte ennek hátterében a sokat emlegetett szakemberhiány áll, ami a lakó- és irodaépületek esetében komoly csúszásokat eredményez, az utóbbi egy évben láthatóan csökkent az átadások száma. A jelenleg még kedvezményes, 5 százalékos, de januártól ismét 27 százalékra emelkedő újlakásáfa is visszafoghatja a kibocsátást a következő időszakban, ez már az építési engedélyszámokon is látszik. A lakóingatlan piac emiatt jelentős fékező tényező lesz az építőipari konjunktúrában a következő években – tette hozzá. Az állami, infrastrukturális és egyéb ipari beruházások viszont továbbra is motorjai lesznek az iparágnak, és fenntarthatják a kiemelkedő lendületet, azonban a kivitelezési kapacitáskorlát és szakemberhiány itt is komolyan fékezőerő lehet. A Takarékbank ezek alapján az idén 30, jövőre pedig 8 százalék körüli növekedést vár az iparágban.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint viszont az idén csupán 20-25 százalékos bővülést érhet el az építőipar, amelyet jövőre lassabb tempó követ. Úgy fogalmazott: a viszonylag gyenge augusztusi adat ellenére a következő hónapokban magasabb, 10 százalék körüli bővülés várható, részben azért, mert a folyamatban lévő lakásépítések még segítik az építőipari növekedést.
Földi Tibor, a lakásfejlesztő Cordia vezérigazgatója az adatok kapcsán arra hívta fel a figyelmet: érdemes lenne megfontolni a kedvezményes áfa megtartását. A költségvetési oldalról nézve 1 forintnyi állami beruházás vagy 1 forint be nem szedett áfa egyenértékű, az építőipari szektorban „ott hagyott” adóteher azonban ötszörös multiplikátor-hatással bír. Azaz 1 forinttal kisebb áfateher 5 forint értékű beruházást generál, amire szükség volna az ágazat várható lassulásának megelőzése érdekében.
Földi Tibor várakozásai szerint 2020 második felétől válik érezhetővé az újlakásépítések csökkenése az építőipari termelésben. Mint fogalmazott: már lehet látni azokat a jeleket, amelyek a lakásépítési szektor jövőbeli zsugorodását vetítik előre, hiszen a megkötött új szerződések számának apadása mellett tavaly óta csökken az építési engedélyek száma is.
Az újépítésű lakások iránti kereslet ugyanakkor továbbra is erős, ami kihat az árakra is. A Cordia közelmúltban publikált fővárosi újlakáspiaci elemzése szerint szeptember végén az új építésű otthonok átlagos négyzetméterára az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, míg tavaly ilyenkorhoz képest 16, 2017 harmadik negyedévéhez képest pedig több mint 34 százalékos volt a drágulás.
Az áfakulcs emelkedése mellett a kivitelezési költségeket tovább növelő, szigorodó energetikai előírások további drágulást vetítenek előre. Mindez azt jelenti: az újépítésű lakások szeptember végén Budapesten mért 925 ezer forintos átlagos négyzetméterára még nem jelent tetőzést.
