A kormány tavaly szüntette meg lakáskasszákba áramló megtakarítások állami támogatását, akkor arra hivatkozva „ez a megtakarítási forma nem szolgálja eredményesen az otthonteremtési célokat, miközben a szolgáltatók az állami támogatás egy részén is extraprofitot realizálnak”. A törvényjavaslatot nem is a kormány, hanem Bánki Erik fideszes képviselő nyújtotta be tavaly október 15-én, amit másnap meg is szavazott a parlament, így az két nap alatt emelkedett törvényerőre. Magyarországon akkor négy lakástakarék működött, abból az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. pénztára már korábban kiszállt a piaci versenyből, most pedig – napra pontosan a törvény benyújtásnak egy éves évfordulóján – a Bónusz nevű megtakarítási termékeinek felfüggesztéséről döntött az OTP – olvasható a bank közleményében.
A takarékpénztárak állami támogatása – a befizetett összeg 30 százaléka de maximum évi 72 ezer forint volt szerződésenként, ami nemzetközi összehasonlításban magas volt, ám a megszüntetés teljesen váratlanul érte a piacot. A lakástakarékok előnye az volt, hogy a kis jövedelemmel rendelkező családok is megkezdhették a felhalmozást – bár a mai lakásárak mellett valóban nem lehet kigazdálkodni bennük egy kis lakás árát sem.
Az OTP október 15-én jelentette be, hogy november elsejétől felfüggeszti a termékeinek a forgalmazását, ugyanakkor a már meglévő szerződések tovább élnek, és a meglévő mintegy 600 ezer ügyfélnek nincs teendője. Az OTP döntésével a lakástakarék-piac kétszeplőssé válik, marad a Fundamenta illetve a Erste Lakástakarék Zrt. marad. Az Erste veszi át a kivonuló negyedik szereplő, az Aegon Lakástakarékpénztár Zrt. szerződéseit, az átadási folyamat az MNB engedélye alapján október 25-én kezdődik.
