;

Katalónia;Carles Puigdemont;

- Összecsapások Barcelonában

Súlyos összecsapások törtek ki Katalónia székhelyén, Barcelonában, néhány órával azután, hogy több évig tartó börtönbüntetésre ítéltek katalán vezetőket, elsősorban a 2017-es függetlenségi népszavazás megszervezése miatt. Több ezer tüntető blokád alá vette a helyi repülőteret, összecsapások törtek ki a rendfenntartókkal, s a helyi mentőalakulatok szerint 75 személy sérült meg. A megmozdulás résztvevői kövekkel, műanyag szemetesládákkal dobálták a rendfenntartókat, akik gumibotokkal ütötték a tüntetőket. A helyi repülőtér üzemeltetőjének közlése szerint 110 járatot kellett törölni.

A tüntetés szervezői tömegesen vásároltak olcsó repülőjegyeket. Nem utazni kívántak, hanem csak így léphettek a repülőtér őrzött területére. Annak épületét lényegében elzárták a külvilágtól, eltorlaszolták a bejáratot, amivel ellehetetlenítették a működését. Sok tüntető a barcelonai utcákat is ellepte, illetve megjelentek a pályaudvarokon is, így akarták megnehezíteni a közlekedést. A katalán székhely belvárosában is több ezren gyűltek össze, hogy Katalónia függetlenségéért tüntessenek. A regionális kormányzat épületénél pedig az elítéltek szabadon engedését követelték. Itt is kisebb összecsapásokra került sor a rendfenntartók és a tüntetők között.

A katalán függetlenségpártiak eleve közölték, csak azt a döntést fogadnák el, ha a legfelsőbb bíróság felmentené a katalán vádlottakat.

A legsúlyosabb büntetést hétfőn Oriol Junqueras volt katalán alelnök kapta, 13 éves börtönre ítélték, őt sokkasztással is vádolták. Három volt tanácsos 12-12 éves szabadságvesztést kapott. A vádlottak nagy része már két év óta vizsgálati fogságban volt. Carles Puigdemont, aki a népszavazás idején Katalónia elnöki tisztségét látta el, ugyanakkor nem volt a vádlottak padján, mert Németországba, majd Belgiumba menekült. Vele szemben a legfelsőbb bíróság ismét nemzetközi elfogatóparancsot adott ki.

A függetlenségpárti Pep Guardiola, a Manchester City labdarúgócsapatának menedzsere élesen bírálta a madridi legfelsőbb bíróság döntését, amelyet az emberi jogok elleni nyílt támadásnak minősített.

Nicola Sturgeon szerint a brit kormánynak nincs joga megakadályozni az újabb népszavazást.