Trükkös közleményt adott adott ki a Magyar Nemzeti Filmalap: bejelentették a Káel Csaba filmügyi kormánybiztos első nagy lépését, azaz az intézmény döntőbizottságának újonnan kinevezett, hétfőn beiktatott tagjait. Az az információ viszont csak a sorok között lapult meg, hogy időközben megtalálták a szeptember 26-án felmondással távozó Havas Ágnes utódját is: Pál Ákos Bertalan közgazdász lett a Filmalap vezérigazgatója.
Noha Pál Ákos Bertalan a közlemény szerint több hazai és nemzetközi pozícióban szerzett vezetői tapasztalatokat, illetve az elmúlt időszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseletében felügyelte a Filmalap tevékenységét, kijelenthető: immár nem filmes szakember vezeti a legnagyobb mozgóképes támogató szervezetet. A változások során ennek kellett az első lépésnek lennie, mert a filmtörvény értelmében a vezérigazgató dönt – legalábbis papíron ő kéri fel – a tagokat a döntőbizottsági tagságra.
Az új döntőbizottság immár hagyományos módon tagként üdvözli Káel Csaba kormánybiztost (Andy Vajna is tag volt egészen a haláláig) és a régi arcok közül egyedül a 2015-óta DB-tag Kálmán András maradt talpon, aki idén március óta a vezérigazgató-helyettes is egyben.
Kálmán András jelenléte megnyugtató, hiszen mindamellett hogy jogász és médiaszociológus, nagy tapasztalattal rendelkező forgalmazási szakember (a sokak által Vajna nevéhez között InterCom terjesztési vezetője volt hosszú évekig), illetve szerzői jogi harcos (az Audiovizuális Művek Szerzői Jogait Védő Közhasznú Alapítvány igazgatója is volt korábban), és ő dolgozta ki a vissza nem térítendő támogatási rendszert a filmalapos filmeket gondozó disztribútorok számára. Kötelező körnek tűnik az új vezérigazgató, Pál Ákos tagsága, illetve a megbízható barát Pesti Ákos producer, gyártásvezetőé, ő Káel Csaba filmügyi kormánybiztossal együtt dolgozott a Bánk bán filmadaptációján. Volt játékfilmes és dokumentumfilmes gyártásvezető, majd tíz évig reklámfilmekkel foglalkozott.
A legtöbb szemöldök minden bizonnyal Fonyódi Tibor DB-tagsága miatt fog megemelkedni a filmes szakmán belül. A Harrison Fawcett néven világszerte is ismert fantasy és sci-fi író az egyik legegyénibb hangú tollforgatónk, aki forgatókönyvíróként is többször kipróbálta magát. Főleg a történelmi témák érdeklik: többek közt a Liszt Ferenc születésének bicentenáriumi évében készült Utolsó rapszódia, az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából készült dokumentumfilm-sorozat, a Szabadság-tér ’56, és a Securitate operatív tevékenységét feltáró Janus forgatókönyvírója volt. De külön érdekesség, hogy a Hacktion című tévésorozatot is jegyzi.
Fonyódi Tibor már korábban egyértelművé tette, hogy őt kifejezetten a nagy költségvetésű produkciók izgatják és a magyar filmre több pénzt kell fordítani, amennyiben komolyak a céljaink. „Ha nálam a költségvetés megáll kétmilliárd alatt, akkor baj van: úgy érzem, nem teljesítettem kellőképpen. Regényíróként is monumentális témákat írok, történelmi regényeket, vagy olyan sci-fiket, melyek még Hollywoodban is problémát okoznának, hogy honnan lesz erre lóvé. … Jelen pillanatban a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés. Tény. És amíg a magyar film nem kultúrstratégiai kérdés, addig felejtsük el Egervár újabb ostromát. ” – mondta Fonyódi a Kollarik Tamás és Köbli Norbert által szerkesztett Magyar forgatókönyvírók I. című, 2018-ben megjelent interjúkötetben.
Több szakmai forrás megerősítette lapunknak: a kormánypárthoz kötődő vezetők Fonyóditól várják, hogy megtalálja azokat a filmterveket, amelyek majd kielégítik sokak vágyait: rengeteg pénzből készülnek és a nemzeti öntudatot gondozzák. Fonyódi Tibor korábban nem volt túlságosan elégedett a Magyar Nemzeti Filmalappal, amelyet a nemzeti kulturkampf keretében nem kevés kritika ért az elmúlt másfél évben.
„Ha ebben az országban, egy közintézmény nevében benne van az, hogy „magyar” meg „nemzeti”, az túlbiztosítás. Olyan, mint a mosodás nadrágszíja. Akkor az minden, csak nem magyar, és nem nemzeti. Magyarországon nem nemzeti, hanem az éppen aktuális nemzetközi trendnek megfelelő professzionális filmgyártás van” – húzta alá véleményét Fonyódi Tibor a már említett kötet soraiban. Külön érdekesség, hogy Fonyódit a Jobbik is próbálta korábban elcsábítani a „szellemi holdudvarába”, de úgy tűnik, az író-szakember most döntéshozóként is kibontakozhat.
Az, hogy mikor jön el immár Egervár ostroma és társai, alapvető kérdés, mivel a közlemény szerint összesen több mint harminc egész estés mozifilm gyártásának előkészítése, forgatása vagy utómunkája van folyamatban, továbbá számos filmterv és forgatókönyv fejlesztése zajlik a Filmalap anyagi és szakmai támogatásával.
