A lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) 91 százalékos feldolgozottság szerint valamivel nagyobb arányban győzött, mint azt a vasárnap este, az urnazárást követően nyilvánosságra hozott exit pollok sugallták. A Jaroslaw Kaczynski által irányított nacionalista konzervatív politikai erő 44,57 százalékot ért el. Az ellenzéki Polgári Koalíció (PO) 26,65 százalékot kapott, a szavazatok összeszámlálása során folyamatosan jött fel. A baloldali pártokból alakult Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) 12,4 százalékot szerzett, ami azt is jelenti: visszakerült a baloldal a lengyel törvényhozásba. A Lengyel Parasztpártra (PSL) és a vele közös listán induló Kukiz’15 mozgalom alkotta szövetségre 9,1 százalék voksolt. Átlépte még a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt a Konföderáció nevű radikális nacionalista szövetség, amely 6,4 százalékot ért el. Mindez azt is jelenti, hogy a jobboldalé a mandátumok háromnegyede.
„Komoly felhatalmazást ad számunkra az eredmény a folytatásra, még jobban bíznak bennünk az emberek” – közölte Mateusz Morawiecki miniszterelnök, aki további négy évig maradhat a kormányfői bársonyszékben. A PiS-nek nem lesz szüksége koalíciós partnerre, várhatóan 239 mandátumot szerez meg a 460 tagú képviselőházban. A szenátusban is kényelmes többségre számíthat: a 100 képviselői helyből körülbelül 61-et kaparint meg. A PiS sikere elsősorban annak köszönhető, hogy egy sor szociális intézkedést hozott. Szakértők azonban rámutatnak, sok mostani ígéretét nehéz lesz megvalósítani, s nehézséget jelent számára az is, hogy fokozatosan lelassul a gazdasági növekedés. A PiS a szegényebb rétegek felzárkóztatását ígérte, Jaroslaw Kaczynski egyebek mellett nyugdíjemelést, a minimálbér növelését, valamint a kisvállalkozások számára adókönnyítéseket helyezett kilátásba. A kampányból azonban nem hiányoztak a konzervatív szlogenek, amint Kaczynski hangoztatta, egy normális család anyából, apából és gyermekekből áll. Ezzel egyértelműen az azonos neműek kapcsolatának elismerése ellen foglalt állást. Ez a kérdés központi szerepet játszott a választási hadjáratban. A PiS azt sugallta, hogy a választók Lengyelország sorsáról döntenek és választaniuk kell a hagyományos katolikus értékek vagy a „család intézményét tönkretenni akaró” liberalizmus között. Az ellenzék azonban arra figyelmeztetett, hogy Kaczynski nagy veszélyt jelent az erkölcs és a kulturális rend számára.
A lengyel választók jelentős részét, elsődlegesen az alacsonyabb végzettségűeket említhetnénk, hidegen hagyják a lengyel kormány Európai Bizottsággal folytatott csatározásai, nem érdekli őket, hogy Brüsszel az EU szégyenpadjára ültette Varsót az antidemokratikus igazságügyi „reform” miatt, s megindította az országgal szemben a 7-es cikkely szerinti eljárást. A PiS azzal indokolta ezeket az intézkedéseket, hogy hatékonyabbá teszi az ítélkezés folyamatát és megszabadul a kommunista múlt utolsó csökevényeitől. A PiS meg akarja szüntetni a bírók, ügyészek mentességét.
A PO listavezetője, Malgorzata Kidawa-Blonska azt közölte, az eredmény azt jelzi, sok honfitársa nem akarta Lengyelország kettészakadását. „Minden olyan erővel együttműködünk, amely demokratikus Lengyelországot kíván felépíteni, s amely a hatalmat az ország minden polgárával meg akarja osztani, ahelyett, hogy az emberek kizárásával egyedül kormányozzék”.
A baloldal számára komoly sikert jelent, hogy négy évnyi szünet után visszajutott a törvényhozásba. Ez annak volt köszönhető, hogy a baloldali tömörülések, a szociáldemokraták, a baloldali liberális Tavasz nevű párt, amelyet a homoszexuális aktivista, Robert Biedron irányít, valamint az Együtt nevű mozgalom képes volt összefogni egymással. A 2015-ös bukást az idézte elő, hogy minden párt külön indult, de egyikük sem szerezte meg a bejutáshoz szükséges öt százalékot.
Az adatokat elemezve megállapítható, hogy a PiS jelentősen javított 2015-höz képest, akkor a szavazatok 38 százalékát szerezte meg. A Polgári Koalíció viszont hat százalékkal esett vissza. Az egyetemi diákok teljesen másként szavaztak, mint a nagy átlag. Körükben a PiS csak 22 százalékot szerzett, a PO ezzel szemben 24,8-at, Kaczynskiékat e réteg körében még a baloldal is megelőzte 23,4 százalékkal. A csak általános iskolát végzettek között viszont tarolt a PiS, 63,8 százalékkal. Az egyetemi végzettségűeknél ez az arány csak 29,9 százalék. Megállapítható tehát, minél magasabb végzettséggel rendelkezik valaki, annál kevésbé kedveli a lengyel kormánypártot.
Az elemzésekből kiderül: a Jog és Igazságosság inkább az idősebbek pártja. A hatvan év felettiek 55,6 százaléka voksolt a populista politikai erőre, de az 50-59 év közöttieknél is az országos átlag felett, 51 százaléknyian voksoltak rá. Viszont a 30-39 év közöttieknél már csak 36,9, a 18-29 év közöttiek esetében pedig mindössze 26,2 százalékos ez az arány. A legfiatalabb korcsoport 24 százaléka a PO-ra adta a voksát, de feltűnő az is, hogy körükben 20,2 százalékra tett szert a szélsőjobboldali Konföderáció. Ami a területi eloszlást illeti, a PiS délkeleten, a Kárpátaljai vajdaságban valósággal tarolt, itt 62 százalékos eredményt ért el. A Polgári Platform az északnyugati, gdanski központú Pomeránia vajdaságban kapta a legtöbb voksot, 38 százalékot. A baloldal a nyugati Lubusz körzetben érte el legjobb, 17 százalékos eredményét. A kutatásokból az is kiderül, hogy a nők körében népszerűbb volt a PO és a baloldali SLD, ezzel szemben sok férfi voksolt a Konföderációra.
