Kilenc nappal a következő Európai Bizottság megválasztásának tervezett időpontja előtt még három biztosjelölt hiányzik az Ursula von der Leyen megválasztott elnök által összeállított testületből. Ez azt jelenti, hogy az új uniós végrehajtó és ellenőrző testület nem fog a kijelölt időpontban, november 1-jén hivatalba lépni.
“Magyarország, Románia és Franciaország esetében még nyitva van a biztosi jelölés folyamata” - írta UVL a múlt héten kiadott sajtóközleményében. A nyilatkozat meglepetést keltett, mert bár a román és a francia kormány valóban adós újabb előterjesztésekkel, Orbán Viktor miniszterelnök már megtette a javaslatát, és az összeférhetetlenségi vizsgálaton elbukott Trócsányi László helyére Várhelyi Olivér EU-nagykövetet jelölte. Von der Leyen nyilatkozata azonban azt sejteti, hogy még egy nevet vár Budapesttől. Ezt megerősítették lapunknak a döntéshozatalt jól ismerő források is: “A megválasztott elnök július 19-ikén kelt levelében azt kérte a tagállamoktól, hogy lehetőleg egynél több jelöltet nevezzenek meg. Ez a kérés továbbra is érvényes és minden országra vonatkozik. A döntés végső soron attól függ, hogy a jelöltek felkészültek-e az alkalmasint sokrétű portfólió kezelésére, függetlenek és feddhetetlenek-e. Egyelőre nem világos, hogy hány jelölés szükséges ahhoz, hogy a megválasztott elnök minden tárcához megtalálja a legmegfelelőbb embert”.
Orbán Viktor mindeddig ellenállt Von der Leyen kérésének, mert sem először, sem másodszor nem javasolt egyszerre két biztosjelöltet. Brüsszel és a három főváros között mindenesetre folyamatos az egyeztetés, többek között arról, hogy a leendő biztosi testületben fennmaradjon a nemek közötti egyensúly. Ehhez az kellene, hogy a három tagállamból legalább kettő ismét nőt javasoljon a következő Európai Bizottságba. Információink szerint a francia kormány előállhat egy újabb női jelölttel, de a román tervei között ez egyelőre nem szerepel.
Brüsszelben is lábra kapott hírek szerint Párizs egyik választottja Florence Parly hadügyminiszter lehet. Ő 2017. júniusában azt a Sylvie Goulard-t váltotta a miniszteri bársonyszékben, akit az Európai Parlament szakbizottságai a múlt héten alkalmatlannak ítéltek a belsőpiaci és védelempolitikai feladatkör ellátására az új Európai Bizottságban. A pénzügyi visszaélésekkel meggyanúsított Goulard bukása váratlan fejlemény volt. Nem csak azért, mert ő az első francia, aki elvérzett az EP-s megmérettetésen, hanem azért is, mert állítólag többpárti támogatás állt mögötte. Emmanuel Macron francia elnök szerint személyesen Ursula von der Leyen biztosította őt arról, hogy a három legnagyobb frakció nem fog keresztbe tenni Goulard jóváhagyásának. Ha volt is ilyen megegyezés, akkor erős a gyanú, hogy a kereszténydemokraták és a szocialisták nagy része kihátrált belőle.
Ha a héten megalakul a román kormány a jobboldali Nemzeti Liberális Párt vezetésével, akkor hamar döntést hozhat a következő biztosjelöltről. Hírek szerint Siegfried Mureșan EP-képviselőnek van a legnagyobb esélye a jelölésre. A politikus korábban az Európai Néppárt szóvivője volt, jelenleg a párt EP-frakciójának egyik elnökhelyettese. Az uniós képviselő-testületben költségvetési és gazdasági témákkal foglalkozik. Lehetséges jelöltként emlegetik még Románia berlini nagykövetét, Emil Hurezeanut, aki elsősorban jó német kapcsolatai miatt jöhet szóba a német Ursula von der Leyen vezette Bizottságba.
Biztosjelöltek híján megjósolhatatlan, hogy a megválasztott bizottsági elnök ragaszkodni fog-e az eredetileg kiosztott tárcákhoz, vagy portfóliócserét esetleg a feladatkörök átszabását javasolja-e. Az EP-ben eleve fenntartásokkal fogadták, hogy a jogállam leépítése miatt uniós szankciókkal fenyegetett magyar kormány választottjáé legyen a bővítés és a szomszédságpolitika. A francia jelöltnek szánt tárcával pedig az a parlament baja, hogy túl szerteágazó.
Az elmúlt hetek eseményei arra inthetik a júliusban mindössze kilenc szavazattal megválasztott UVL-t, hogy jobban teszi, ha nem hagyja figyelmen kívül a képviselő-testület elvárásait.
