- Választás? Hát, nem nagyon érdekel. Tizenhat éve lakom Szirmán, ennyi ideje ígérik, hogy megépítik az ipszilonhidat, ami tehermentesítené ezt a miskolci városrészt, de azóta se épül – mondja a benzinkutas, akinél kávézni állunk meg. Kiderül: a helyiek nagyon szeretnék ezt a hidat, volt, aki szerint Orbán Viktor pénteken már személyesen tette le a beruházás alapkövét, legalábbis erre következtettek abból, hogy fehér fogadósátrakat húztak fel a egyik utcában. A Fidesz elnöke valóban járt Miskolcon, de nem pénteken, hanem kedden, hogy egy-két protokollfotó erejéig személyes jelenlétével erősítse helyiek előtt meglehetően ismeretlen jegyzőt, Alakszai Zoltánt, aki a betegsége miatt augusztusban visszalépett Kriza Ákos helyett indult. Alapkövet azonban – legalábbis a nyilvánosság előtt - nem tett le.
A belvárosba vezető úton meglehetősen erős a Fidesz-fölény, legalábbis „optikailag” hisz szinte mindenütt az ő plakátjaikat lehetett látni. No meg néhány buszmegállóban óriásplakáton egy összemontírozott fotót Veres Pál ellenzéki polgármesterjelöltről, akinek Gyurcsány Ferenc karolja át a vállát: őt azzal próbálták lejáratni, hogy a DK elnökének embere. Ehhez bizonyítékként egy tizenöt évvel ezelőtti felvételt mellékeltek, amin az akkori sportminiszter felavatja a Veres Pál vezette Földes Ferenc Gimnázium tornacsarnokát.
- Ha Orbán Viktor lett volna akkor a sportminiszter és ő avatott volna, akkor az igazgató úr most Orbán embere lenne? - ezt a kérdést már a Földes gimnázium aulájában tette fel nekünk az egyik portás asszony. Az intézmény is helyet adott vasárnap az egyik szavazókörnek: jól öltözött idős asszonyok a templomi mise után érkeztek, sok régi diák is itt szavazott. A belvárosi patinás intézmény a város egyik jelképe, számos tudóst, főként matematikust adott a világnak.
- Az egyik szemem sír, a másik nevet, ha arra gondolok, hogy Veres Pált megválasztják Miskolc polgármesterének – folytatja a portásasszony, akiről kiderül, hogy tizenhat éve dolgozik az iskolában. Szavai szerint a főnöke olyan ember, akihez mindig mindenki bemehetett, sose hümmögött vagy toporgott a lábával, amikor problémáról hallott, nem ígérgetett, nem odázott el, hanem megoldotta azt. Szerinte polgármesterként ugyanilyen lenne, így a város nyerne egy jó embert, ők viszont elveszítenének egy jó igazgatót. Ennek ellenére reméli, hogy a főnöke megnyeri a választást – mondja.
- És hallaná milyen szépen beszél papír nélkül! - teszi hozzá sóhajtva. Aztán társával együtt arról kezdenek el beszélgetni, vajon számít-e még valamit a személyiség ebben a nagy politikai katyvaszban, fontos-e, hogy valaki jó ember, okos és megbízható, az elveihez hűséges, vagy szemellenzős módon csak az számít, hogy a hatalom pártlogója van-e a neve mellett.
- Jönnek a „kilencezresek” – dörmög az ajtóban egy középkorú férfi, mögötte pedig kisvártatva betipeg négy idős asszony. A férfi később kifejti, hogy a 9 ezer forintos rezsiutalványért cserébe szerinte sokan szavaznak majd a Fideszre, mert az öregek hálát éreznek a törődésért. Az se számít nekik – teszi hozzá –, hogy a kormánypárti polgármesterjelölt lakcíme nem is Miskolcon van, családja Budapesten lakik – mint nemrégiben ezt ő maga is elismerte – így egy ingázó polgármestert kapna a város, az meg kinek lenne jó? - kérdi.
Hátrahagyjuk aztán a belvárost, megyünk a Lyukó-völgybe, ami Miskolc egyfajta kísértet-városrésze. Elszegényedett hajdani kohászok, lakáshitelbe belerokkant középréteg, születésük pillanatától hátrányos helyzetű romák laknak itt, komfort nélküli hétvégi házakban, pozdorjalapokból összetákolt viskókban. A gulyakúti Közösségi Ház előtt hatalmas a tömeg, a szavazóhelyiség előtt is hosszú sor kígyózik. Egyszerre csak ketten mehetnek be, hogy az apró irodában ne legyen tumultus. Ráadásul odabent nem csak a helyi, hanem a nemzetiségi önkormányzatra is lehet szavazni, így még nagyobb a zsúfoltság. Utóbbi választást a Fidesz-közelinek mondott FIROSZ aktivistái megfigyelőként segítik, akiknek ruháján két azonosító kártya is van, mindkettőn ott a szervezetük neve. Sokáig nem értjük ennek okát, de aztán elkapunk egy apró mozdulatot a szavazóhelyiségben. Amikor az egyik idősebb cigány ember azt kérdi a segítőtől, kire kell szavazni, ő nem válaszol, csak – mintha véletlenül – a ruhájára tűzött bilétára mutat.
Akiket megszólítottunk, jellemzően gyanakvóan vagy ellenségesen reagálnak. Akad, aki a kérdésünkre, hogy hogy szavazott-e már, azonnal válaszolta, hogy igen, hát a Fideszre kellett, nem? Mások viszont csak suttogva mondják: szavaztak, és változást akarnak. - Nem ismerjük egyik jelöltet sem, de hátha most az, aki nem fideszes, tényleg beváltja, amit mond. Mert a fideszeseket már ismerjük, itt a Lyukóban nem csináltak semmit, mindenki nyomorog. Ha esik az eső, eláznak az utak, nyakunkba ömlik a sár – mondja egy ötvenes asszony, akiről kiderül: takarít egy cégnél, rendes munkája van, nem közmunkásként kell tengetnie napjait.
