A török hadsereg tegnapra teljesen körülvette Ras al Ain és Tel Abiyad városokat, ahonnan a támadás kezdete óta 64 000 ember menekült el. A török védelmi minisztérium közleménye szerint a hadsereg eddig 277 „terroristát hatástalanított”, ami azt jelenti, hogy ennyi kurd harcost ölt meg, sebesített meg vagy fogott el - a Béke Forrása fedőnevű offenzíva keretében. Eddig egyetlen török katona haláláról számoltak be. Kurd forrású pontos adatok nem kerültek napvilágra, de jelezték, a török hadsereg civileket, civil létesítményeket bombáz. Az NTV török hírtelevízió arról számolt be, hogy a tüzérség péntek kora reggeltől tűz alatt tartja a két várost, a kurd milícia harcosai pedig gumit égetnek, hogy sűrű fekete füsttel korlátozzák a látási viszonyokat a török harci gépek és a drónok számára. A kurd fegyveresek nyilvánvalóan tehetetlenek a NATO második legnagyobb hadseregével szemben.
Ankara szerdán indította el a Béke Forrása elnevezésű offenzívát Szíria északi részén, a kurd adminisztráció, Rozsava területén biztonsági okokra hivatkozva. Az Iszlám Állam elleni háború sikerében oroszlánrészt vállaló kurd milíciát, a Népvédelmi Egységeket (YPG) terrorszervezetnek tekinti a török kormányzat, mindenekelőtt az Európai Unió által is terrorszervezetnek tartott török, az IS elleni harcban ugyancsak részt vevő PKK-val való kapcsolata miatt.
A hivatalos török álláspont szerint a hadművelet terrorellenes, célja pedig egy biztonsági zóna kialakítása a török-szír határ mentén, a jelenlegi Rozsava területén, ahová majd a törökországi menekülttáborokban élő szíriai arabokat telepít vissza.
A nemzetközi szereplők általában jogosnak tekintik a török biztonsági aggodalmakat, de visszafogottságra intik Recep Tayyip Erdogant és hadseregét. A hadművelet leállítására eddig csak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szólította fel Törökországot, de ő is hozzátette: az Unió elismeri, hogy Törökország biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán.
Pénteken Amélie de Montchalin, Franciaország Európa-ügyi minisztere a France International rádióban azt mondta, a jövő héten sorra kerülő uniós csúcson a Törökország elleni esetleges szankciókról is fognak egyeztetni, mert mint fogalmazott, „nem maradunk tehetetlenek egy olyan helyzetben, amely sokkoló hatású a civilekre és a régió stabilitására nézve".
A régió stabilitásának kérdését Jens Stoltenberg is felvetette pénteki isztambuli hivatalos látogatásán. A NATO főtitkára legitimnek nevezte a török biztonsági aggodalmakat, jelezve, hogy ennek ellenére visszafogottságot vár el a török hadseregtől. Stoltenberg aggodalmát fejezte ki, hogy a török offenzíva növelheti a régió destabilizálásának kockázatát, veszélyeztetheti az Iszlám Állam elleni harcban elért eredményeket.
A török diplomácia vezetője, Mevlut Cavusoglu a közös sajtótájékoztatón szolidaritásra szólította fel a NATO tagországokat. „Nem elég azt mondani, hogy értjük Törökország aggodalmait, Ankara nyílt támogatást vár", mondta Cavusoglu, aki képmutatónak nevezte a YPG-t támogató államokat, emlékeztetve, hogy a szíriai kurd milícia a Washington és az EU által egyaránt terrorcsoportnak tartott török PKK szövetségese. A terrorszervezetekkel megkülönböztetés nélkül kell harcolni, ahogy azt Törökország tette eddig és teszi továbbra is, szögezte le a török diplomácia vezetője.
