Edi Rama hozzátette:
Botrányosnak és szégyenletesnek nevezte Handke kitüntetését Sefik Dzaferovic, Bosznia-Hercegovina elnökségének bosnyák tagja is. Dzaferovic szerint a Nobel-bizottság teljesen elveszítette erkölcsi érzékét.
A Srebrenicai Anyák nevű szervezet arra szólította fel a Nobel-bizottságot, hogy vonják vissza az osztrák írótól az elismerést. A Ratko Mladic parancsnoksága alatt álló boszniai szerb erők több mint 8000 bosnyákot mészároltak le 1995-ben a bosznia-hercegovinai falu közelében, ami a második világháború után a legszörnyűbb háborús bűntett volt Európában, és melyet a nemzetközi jog népirtásnak tekint.
A Nobel-bizottság döntése
Hozzátette, hogy
Nézetei miatt pályatársai is bírálták Handkét. Salman Rushdie brit író 1999-ben „Az Év Nemzetközi Marhája” díj legnagyobb esélyesének nevezte osztrák kollégáját, és kiadója útján tudatta, hogy emellett most is kitart. Jennifer Egan, a PEN America amerikai írószövetség elnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy Peter Handkére esett a Nobel-bizottság választása.
Hozzátette:
Szerbia viszont örömmel fogadta Peter Handke elismerését. Az osztrák író 2015 óta Belgrád díszpolgára. A szerbek tiszteletét azzal vívta ki, hogy 1999-ben ellenezte és később is élesen bírálta, hogy a NATO légicsapás-sorozatot indított Jugoszlávia ellen, hogy ezzel vessen véget Slobodan Milosevic elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. Handke 2006-ban beszédet is mondott Milosevic temetésén, akit tragikus sorsú embernek nevezett.
Peter Handke a szerb közszolgálati televíziónak adott egyik interjújában úgy fogalmazott:
Peter Handke azzal is felháborodást keltett, hogy kijelentette, nem tartja népirtásnak a srebrenciai mészárlást, amikor az 1992-1995-ös boszniai háborúban a boszniai szerbek több mint nyolcezer férfit és fiút gyilkoltak meg, és szerinte Szarajevó ostromakor sem a szerbek gyilkoltak, hanem a bosnyákok, hogy a szerbekre foghassák a tetteket, és indokot szolgáltathassanak a nemzetközi közösség közbelépésére.