Akkor sincs nagy gond, ha lebuktál, csak fizess – lényegében ezt üzeni az ügyészség szerdán kiadott közleménye, amiben a büntetőeljárási törvény új eljárási alternatíváiról írnak. Mint fogalmaznak, a „a büntetőeljárásban kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmat ért anyagi kár megtéríttetésére is” – ezért
a törvény megengedi a gazdasági bűncselekményekben indított eljárások felfüggesztését vagy akár megszüntetését is, ha az ügy vádlottja képes teljesen rendezni az általa okozott károkat.
A Fővárosi Főügyészség „folyamatosan nagy számban alkalmazza az ezt lehetővé tevő jogintézményeket”; a közlemény példaként a IX. Kerületi Ügyészség Gazdasági Bűnügyek Részlegét említi, ami két, egymástól független ügyben választotta a szelídebb utat.
Az egyik esetben a vádlott 2017-ben több mint 20 millió forintot nyert egy céges pályázaton, de a forrásból több mint 10 millió forintot nem az előírt célra, hanem egy ipari robotra költötte. A kerületi ügyészség ebben az esetben vádat sem emelt, hanem előírta az elcsalt pénz, 10,4 millió forint visszafizetését – és mivel ez meg is történt, megszüntették az eljárást.
A másik esetben egy, ferencvárosi ingatlanját feketén kiadó nő ellen indult eljárás, de az ügyészség a folyamatot egy évre felfüggesztette, amíg a vádlott befizeti a több mint 400 ezer forintos okozott kárt.
A rendezés békésebb módja nyilvánvaló előnyökkel is jár – kevésbé terheli meg a vádhatóságot és a bíróságokat, az elcsalt pénz is nagyobb eséllyel kerülhet vissza a helyére – társadalmi üzenete viszont kérdőjeles, hiszen az elkövetők felé azt jelzi, hogy nincs akkora kockázat, ha mégis mefogják őket, a számla rendezésével megúszható a börtön is.
Az ügyészség megmagyarázzaReagált a Fővárosi Főügyészség a cikkünkre. Az ügyészség hangsúlyozta: a cikkünkben és a közleményükben is leírt jogintézményeket az ügyészség a törvény rendelkezésével összhangban, enyhébb tárgyi súlyú és nem csak a költségvetést károsító bűncselekmények esetén alkalmazhatja, amikor jelentős számú enyhítő vagy kivételes méltánylást érdemlő egyéb körülmény merül fel.
Az ügyészség szerint ilyen ügyekben a letöltendő szabadságvesztésre ítélés egyébként sem merülne fel.
A közleményben hivatkozott példák is ilyenek, a 10,4 milliós költségvetési csalásnál a terhelt nem saját részre használta fel az összeget, vagyis nem klasszikus elcsalás történt, hanem vállalkozásfejlesztésre fordította, azonban nem tartotta be a pályázati feltételeket maradéktalanul, amikor új eszköz helyett használtat vásárolt.
Korábban az ilyen jellegű büntetőperek évekig elhúzódtak, és amikor a bíróság jogerős ítéletében vagyonelkobzást alkalmazott, akkor a végrehajtás még csak ezt követően következhetett, többnyire eredménytelenül.
Az ilyen, úgynevezett elterelő jogintézményeket már évek óta ismer a büntetőeljárás, ezek megjelenése egyébként fontos nemzetközi tendencia. A ez a jogintézmény korábban is létezett, így a korábbi büntetőeljárási törvény, másfelől a hatályos büntetőeljárási törvény több helyen szabályozza.
Az ügyészség szerint új törvény ennek megfelelően ezeknek szélesebb teret enged.
Batka Zoltán
