Az utolsó hetvenkét óra fog dönteni, állítja Hiller István egy interjúban, és miután sok kampányt harcolt már végig, hihetünk neki. Én azonban, ha így van, már előre félek, vajon mi várható attól a végső három naptól. Milyen szennyet fog a felszínre hozni az a hetvenkét óra, ha egyszer az eddig eltelt időszakról is azt állítjuk: minden eddiginél mocskosabb kampánnyal van dolgunk.
Tudom persze, hogy az idő megszépíti a múltat, sok mindent elfelejtünk – a 2002-es választások második fordulója előtti két hetet például, amikor a Fidesz először bedobta az anonim rágalmazók technikáját - , de annyit mindenképpen megállapíthatunk, a hálószoba titkok eddig általában tabunak számítottak. Most már nem azok. Aktus közbeni videók, homoszexuális zaklatásról szóló, bizonyíték nélküli hírek, kitakart arcú és eltorzított hangú megszólalók lepték el a képernyőket, természetesen mindez az ellenzékre volt hivatva csapást mérni. Vajon mi jöhet még ezek után?
Egy hét van hátra az önkormányzati választásig. A verseny nyitottabb, mint az elmúlt időszakban; 2010 óta a Fidesz gond nélkül hozta a legtöbb várost és a fővárost. Most viszont kiélezettebbnek látszik a harc, főként Budapesten, ahol a hiteles közvélemény-kutatók szerint fej-fej mellett áll a két esélyes aspiráns. A Fidesz már megpróbált celeb szereplőket bevetni, de ez nem vált be, ahogy a hagyományos, tisztességesnek nem nevezhető technikák sem. Muszáj volt tehát új utakat keresni.
Így leltek rá a zaklatás, a szexuális abúzus témájára. Az utóbbi két esztendő adhatta az ötletet, amikor is az egész világ felháborodott a művészvilág egyes szereplőinek most kiderült ügyein. A me too Magyarországon is végigsöpört, és ha működött a kultúra területén, miért ne működhetne a politikában is? Többen azonban úgy gondolják, hogy a Fidesz ezúttal tévedett, ahogy ők fogalmaznak: túltolták a biciklit. Hogy így van-e, nem tudom, túlságosan egy irányból kapom a visszajelzéseket ahhoz, hogy hitelesen meg tudjam ítélni, valóban rossz úton jár-e a Fidesz, amikor a megvádolt politikusok félrelépésein rugózik. Tartok tőle, hogy fent a csúcson másként értékelnek, valóban úgy hiszik, hogy tovább kell erősíteni és építeni ezt a vonalat.
Egykoron, a Fidesz első kétharmados győzelmét követően, aztán különösen a második, már a választási rendszer átalakításával bebetonozott hatalomszerzés után azt hittük: elérkezett az idő Orbán Viktor számára, hogy konszolidáljon, hogy emberszámba vegye az ellenfeleit, és gesztusokat is gyakoroljon. Tévedtünk: a Fidesz elnöke folyamatos harci terepnek látja az országot – most már Európát is -, ezért folyamatosan trombitaszót hall, állandóan harcba vezényel. És miután – ő mondta – az ellenséget meg kell semmisíteni, soha nem békekötésben, hanem újabb és újabb háborúkban gondolkodik. Ott pedig minden eszköz megengedhető.
Ajánlom mindenki figyelmébe a legutóbbi kongresszusi beszédét: soha ennyi fenyegetést nem fogalmazott még meg. Ezért is vagyok biztos benne, hogy tartogat valamit még az utolsó hetvenkét órára.