Nem mondtak igazat a tanúk – ezt deklarálta a másodfokú bíróság egy durva verés miatt indított perben. Aminek egy közszereplő szereplője is akad – nevezetesen a Fidesz pécsi polgármesterjelöltje. Persze Vári Attila nem politikusi minőségében, hanem a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN) vezetőjeként tett vallomást az eljárásban.
Az ügy előzménye annyi: a pécsi sportcsarnok (PSN) egy kulturális rendezvénynek adott otthont, ami után a biztonsági őrök megvertek egy egyetemistát. A sértett nem hagyta annyiban a dolgot, feljelentést tett, így két őrző-védő vádlottként állt a bíróság elé, és két ítélet született arról, hogy lényegében ok nélkül bántalmazták az egyetemistát.
A biztonsági őrök azt vallották, a megvert ember a létesítmény mosdójában tört-zúzott, illetve fenyegetően lépett fel velük szemben, ezért volt szükség az erélyesnél jóval keményebb beavatkozásra. Ezt a verziót adta elő többek között a sportcsarnok biztonságáért felelős vezető, a rendezvény biztosítását végző cég embere, illetve Vári Attila. (Akit próbáltunk elérni, ám megkeresésünkre nem reagált. Amint megteszi, cikkünket frissítjük.)
Csakhogy a másodfokú ítélet indoklása egyértelmű: a helyszín szemléje, illetve az ott készült fotók cáfolják, hogy a sértett tört és zúzott a mellékhelyiségben. Ráadásul a bíróság a sértett mellett kiálló tanúknak adott hitelt, akik szintén cáfolták a vádlottak verzióját. Így a bíró arra jutott, hogy a vádlottak eljárását menteni igyekvő tanúk – köztük Vári – vallomásának hitelessége megkérdőjelezhető. És a másodfokú ítélet leszögezi, hogy az elsőfokú eljárás helyesen tette, amikor az objektív bizonyítékoknak ellentmondó vallomásokkal szemben a sértett állításait fogadta el valósnak.
A vádlottak tanúinak szavahihetőségéről az idézett elsőfokú ítélet egyébként még keményebben fogalmazott. Ugyanis azt hangsúlyozta: a tanúk megbízhatóságát nagymértékben befolyásolta, hogy függtek-e rendezvényt biztosító cégtől, illetve a vállalkozást megbízó PSN vezetőjétől. Az elsőfokú bíróság azt is kiemelendőnek tartotta indoklásában, miszerint két személy is azt állította, történtek befolyásolási kísérletek annak érdekében, hogy a vallomások minél inkább lejárassák a sértettet.
Például a bíróság életszerűnek tartotta a megvert fiatalembert vallomását arról, hogy a biztonsági őrök mellett tanúskodók egyike megkereste, mondván: beszéljék meg az ügyet a háttérben, de ha a hivatalos eljárás tovább folyik, akkor a sértett semmilyen kártérítésre ne számítson.
