Lengyel el is fogadta a kihívást, ám a felek egyelőre nem tudtak megegyezni nemhogy a vita helyéről és idejéről, de még az egyeztetés időpontjáról sem: a polgármester ajánlotta időpont nem felelt meg Grubernek, aki egy másik dátumot javasolt, ám utóbb e mögül is kihátrált.
Ennek ellenére már maga a nyilvános vita kormánypárti felvetése is meglepetés, a Fidesz-KDNP-s vezetők ugyanis rendre elutasítják az ellenzéki megkereséseket. Tarlós István főpolgármester sem hajlandó vitázni ellenzéki kihívójával, Karácsony Gergellyel, de a vidéki nagyvárosokban sem állnak ki a kormánypárti indulók. (Még azok sem – mint Pécsen Vári Attila - akik először indulnak jelöltként.) A legtöbben mégis arra hivatkoznak, hogy az ellenzék csak kampányfogásként akarja felhasználni a nyilvános vitát.
- Egy normális országban a mindenkori kampány része a vita, ez az időszak ugyanis éppen a választók tájékoztatásáról szól – mondta a Népszava megkeresésére Juhász Attila, a Political Capital főmunkatársa.
A vita a jelöltek megismertetését, programjuk bemutatását és ütköztetését jelenti, éppen ezért értelmetlen kampányfogásként beállítani.
Juhász Attila hozzátette, a Fidesz számára régóta a központi politikai stratégia része, hogy képviselőik, jelöltjeik nem hajlandók kiállni, ugyanis nem akarják „láthatóvá tenni” az ellenfeleiket.
- Ez az alapelv. Persze, ahol a kormánypártok kényszerültek ellenzéki szerepre, ott értelemszerűen láthatóvá akarnak válni – folytatta a Political Capital főmunkatársa.
– Mivel meglehetősen kevés helyen nem kormánypárti a polgármester, így a Fidesz számára ez nem jelent problémát, különösen azért, mert a Fidesz-KDNP nemcsak ebben a kérdésben viselkedik ellentmondásosan. Ráadásul a következményektől sem kell tartani, a kormánypárti választókat ugyanis nem zavarja, ha ugyanabban a kérdésben ambivalens a Fidesz-KDNP kommunikációja. Jó példa erre például a klímaváltozás, amelyben vezető fideszes politikusok egymással teljesen ellentétes nyilatkozatokat tesznek.
