A 168 óra azt firtatta a Miniszterelnökség vezetőjétől, miként egyeztethető össze Áder János ENSZ-klímatalálkozón tett kijelentése - miszerint Magyarország 2030-ra beszünteti a szénenergetikai hasznosítását - a kormánytagok ezzel ellentétes nyilatkozataival. Gulyás Gergely megemlítette, hogy csak egy összefoglalót olvasott, ami ezt a kijelentést nem tartalmazta.
Segítünk, remélve, hogy szerény elemzésünkkel is hozzájárulhatunk állami vezetőink megfelelő felkészüléséhez. Áder János négy napja, szeptember 23-án az ENSZ New York-i klímacsúcsán elmondott beszédének honlapján található leirata szerint pontosan azt mondta: "Magyarország 2030-ig (...) befejezi a szén energetikai hasznosítását”. A Távirati Iroda másnap hajnalban ezt szó szerint idézte. Azt megelőző, pénteki közrádiós nyilatkozatában az államfő úgy fogalmazott, „2030-ra legkésőbb Magyarországon meg fog szűnni a szénalapú energiatermelés”. Áder János a szeptember 17-én Gyulán, a Gál Ferenc Főiskola Egészség- és Szociális Tudományi Kara diákjainak tartott előadásán is ezt hangsúlyozta, amiként azt az erről szóló MTI-tudósítás címében is kiemeli.
A zöldügyekben sűrűn nyilatkozó, ex-Fidesz-alelnökként Orbán Viktor teljes körű bizalmát élvező Áder János kínosan ügyel arra, hogy ne kerüljön tételes ellentmondásba a nemzetközi klímaintézkedések végrehajtását rendre szabotáló-blokkoló Orbán-kabinettel. Ez mindeddig többé-kevésbé sikerült neki, még ha a köztársasági elnök kerüli is a kritikus kérdések megválaszolását. Áder János tojástánca némiképp óvatosabb a kormányénál. A közrádióban ugyanis alapvetően a kormányt védő statisztikai kimutatásokat sorolt. Miután pedig az elmúlt hetek során feltűnő sűrűséggel tett hitet az ország nettó szén-dioxid-kibocsátásának – az Orbán-kormány által szintén ellenzett – 2050-es megszüntetése mellett, ez az ENSZ előtti beszédéből már kimaradt.
A kormány, illetve Gulyás Gergely kommunikációja kevésbé kifinomult. Miután Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi parlamenti államtitkára többször utalt arra, hogy nincs döntés a széntüzelés 2030-as megszüntetéséről, három hete Palkovics László tárcavezető – egy energiatároló Áder Jánossal közös átadása után - lapunknak kifejezetten megerősítette, hogy nem vállalják ezt a 2030-as célt.
A széntüzelés kivezetése nálunk a Mátrai Erőmű igencsak környezetszennyező lignitblokkjainak leállítását jelenti: a többi hazai szénerőmű és -bánya ugyanis már bezárt. A kormányálláspont azért is fura, mert az áramellátás jövőbeni tervezéséért felelős állami Mavir idei tanulmányában már 2028-ra sem szerepel működő mátrai szénblokk. Mi több, maga a – kormányfő strómanjának tartott Mészáros Lőrinc tulajdonában álló - erőmű is így számol. Terveik szerint dolgozóikat és az ellátásban játszott kiemelkedő szerepüket más energiaforrásokra alapozva őrzik meg. Gulyás Gergely tegnap azzal állt ki az erőmű fenntartása mellett, hogy az a legnagyobb, hazai alapanyagból ellátható, stratégiai termelő. Szerinte, ha Áder János „valóban” utalt a széntüzelés 2030-as megszüntetésére, az úgy hozható egy lapra a kormányállásponttal, hogy „egy blokk megléte nem feltétlenül azonos annak teljes kihasználtságával”. Ez ugyanakkor valójában tételesen ellent mond Áder János, illetve a Mavir közlésével, ami szerint 2030-ra minden mátrai szénblokk teljesen leáll.
