;

menekültek;Európai Bíróság;Magyar Helsinki Bizottság;

- Az uniós bíróság kellett, hogy menedékjogot kapjon egy orosz ellenzéki Magyarországon, a döntés precedens értékű

Ha a menekültügyi hatóság jogellenesen utasít el egy kérelmet, a bíróság már adhat menedékjogot.

Alekszij Torubarov egy politikai nézetei miatt üldözött orosz üzletember, ellenzéki aktivista. Ausztriában bérgyilkos támadta meg, Csehországból pedig törvényellenesen küldték vissza Oroszországba. Ám annak ellenére sem kapott menedékjogot a magyar menekültügyi hatóságtól, hogy arra világos iránymutatást adott a bíróság - írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Ezt a menekültügyi hatóság azért tehette meg, mert

a kormánytöbbség 2015-ben elvette a bíróságoktól azt a lehetőséget, hogy megadhassák a menedékjogot.

Négy éven át csak arra volt joguk, hogy kimondhassák, ha a hatóságok jogellenesen döntöttek, de nem változtathatták meg a döntést. Ennek, mint a jogvédők írják, az lett az eredménye, hogy a menekültügyi hatóság újra és újra meghozhatta ugyanazokat a jogsértő döntéseket ugyanazokról az emberekről, ahányszor csak kimondta azok jogellenes voltát a bíróság.

Ilyen volt Torubarov 6 éven át húzódó esete is, aki végül a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének javaslatát elfogadva az Európai Unió Bíróságához fordult 2017-ben. Idén júliusban aztán a luxembourgi bíróság kimondta:

ha a hatóság figyelmen kívül hagyva a bíróság döntését – új ténybeli alap nélkül – ugyanolyan határozatot hoz, mint előzőleg, akkor a bíróságnak másodjára magának kell megadnia a menedékjogot.

Ez Torubarov perében azt jelentette, hogy ma a pécsi bíróságnak egyetlen dolga lehetett: kimondja, hogy a hazájában üldözött orosz férfi menekültügyi védelmet kap Magyarországon.

Az Európai Unió Bíróságának döntése reményt ad más menekülőknek is, akik menekültügyének bírósági felülvizsgálatát addig függesztették fel, amíg eldől végre, a bíróságoknak van-e joguk ahhoz, hogy a menekültügyi hatóságok rossz döntéseit érdemben kijavíthassák - írja a közlemény. Most már befejezett tény: igen, van joguk hozzá, sőt bizonyos körülmények esetén kötelességük.

A középiskolások csupán hat százaléka tanul legalább két idegen nyelvet Magyarországon, ez a legalacsonyabb arány az unióban – derült ki az Eurostat friss statisztikáiból.