A JURI szerdai ülésén úgy döntött, hogy csütörtök délelőtt kikérdezi a volt igazságügyi minisztert az általa alapított ügyvédi irodához fűződő kapcsolatairól és az irodának juttatott kormányzati megrendelésekről.
Ahogy már beszámoltunk róla, a téma napirendre került a jogi bizottság előző ülésén is, amelyen a tagok felkérték a testület titkárságát, hogy vizsgálja meg a jogi praxis felfüggesztésével kapcsolatos magyar törvényeket.
Az európai biztosok parlamenti jóváhagyásának első állomása, hogy a leendő tagoknak be kell nyújtaniuk a pénzügyi érdekeltségeikről szóló nyilatkozatukat az EP jogi bizottságának. A testület tagjai megvizsgálják, hogy a dokumentumok tartalma pontos-e, teljes-e és felmerülhet-e az összeférhetetlenség. Ha a JURI összeférhetetlenséget állapít meg, akkor ajánlásokat tehet az összeférhetetlenség megszüntetésére, súlyosabb esetekben javasolhatja a biztosjelölt tárcájának módosítását, vagy akár arra a következtetésre is juthat, hogy nem képes ellátni a feladatát. Csak az a biztosjelölt vehet részt a feladatkörében illetékes szakbizottság meghallgatásán, aki a jogi bizottságtól zöld utat kapott.
Az eredeti tervek szerint a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióra javasolt Trócsányi Lászlót október elsején hallgatná meg az EP külügyi bizottsága.
Értesüléseink szerint a JURI szerdai ülésén a Zöldek képviselői nem elégedtek meg a titkársági beszámolóval és ismét vitát nyitottak a magyar biztosjelölt pénzügyi érdekeltségeiről. A bizottság tagjai végül szavazással úgy döntöttek, hogy csütörtöki ülésükre meghívják Trócsányi Lászlót, hogy válaszoljon a kérdéseikre. Csak ezután fognak határozni az esetleges összeférhetetlenségről.
A JURI összesen négy – a magyaron kívül a lengyel, az osztrák és a román – biztosjelölt ügyét nem zárta le, a többiek előtt szabad az út a jövő héten kezdődő parlamenti meghallgatásokhoz. Trócsányi Lászlóhoz hasonlóan a román Rovana Plumbnak is szóban kell válaszolnia a jogi bizottság kérdéseire csütörtök délelőtt. A lengyel Janusz Wojciechowskitól további írásos magyarázatokat kérnek, az osztrák Johannes Hahntól pedig azt, hogy adja el részvényeit bizonyos vállalatokban.
