- Kérem az előadókat, az ábráim könnyebb megtekinthetősége érdekében fáradjanak a nézőtérre, nehogy kificamodjon a nyakuk. - Semmi gond, megszoktuk. - Igen? Mindig hátrafelé tekintgetnek?
Ez a sokrétegű párbeszéd zajlott le tegnap a Közép-európai Egyetem (CEU) délutáni beszélgetésén a világ atomiparáról meglehetős lehangoló képet nyújtó, délelőtt szintén a CEU-n bemutatott World Nuclear Industry Status Report (WNISR2019) fő szerzője, Mycle Schneider, illetve a BME Nukleáris Technikai Intézetének ily módon kissé megviccelt egyetemi tanára, Aszódi Attila között.
A délelőtt bemutatott nemzetközi tanulmány az atomipar folyamatos elöregedéséről tanúskodik. Tavaly ugyan néggyel 417-re nőtt a működő reaktorok száma, 2002-ben még 438 üzemelt. Míg 2019 közepén 46 egység állt építés alatt, addig ez 1979-ben 234-en tetőzött. Idén öt építkezés indult, szemben az 1976-os év 44-ével. A reaktorok átlagéletkora átlépte a 30 évet. Az atomerőművek megújulása túl lassú a technológia fennmaradásához – állapítja meg Mycle Schneider. Számításaik szerint az élettartam-hosszabbítás helyett jobban megéri energiahatékonysági vagy megújulós beruházásokba fektetni, előbbi így gátolja utóbbiakat. Grafikonjuk tanúsága szerint az iparág teljesítménye 1990 óta alig változik. Ebben 2011-es fukusimai katasztrófa látványos törést hozott ugyan, de azóta ismét kis mértékű emelkedés mutatkozik. Igaz, az új fejlesztések jó része másfél évtizede Kínára összpontosul.
A megújulóenergia-hasznosítás viszont töretlenül bővül. Miközben tavaly ilyenből 165 gigawatt (GW) állt üzembe, atomból mindössze 9 GW. Világszinten a szél-alapú termelés 29, a napenergia-alapú 13 százalékkal bővült, míg ugyanez az érték az atom esetében 2,4 százalék. Az elmúlt évek során a napenergia-beruházások becsült költsége 88, a szélenergia-hasznosítóké 69 százalékkal esett, a nukleáris energiáé viszont 23 százalékkal nőtt. (A délutáni, leginkább atompárti találkozón Mycle Schneider által kivetített grafikon szerint az atom 60 éves élettartamra vetített áramelőállítási költsége már 2014-ben túllépte a megújulókét és ma már körülbelül azok 2-3-szorosára rúg.) A más lehetőségeknél drágább és lassabban megvalósuló atomenergia-hasznosítás nem hatékony az éghajlati vészhelyzetek leküzdésére – összegezte lapunknak a tanulmány legfőbb tanulságát Ámon Ada, a bemutató szervezője, az Energiaklub elnöke.
Miközben számos forgatókönyv atomerőművekkel együtt képzeli el a felmelegedés másfél Celsius-fokon tartását, a jelentés arra az életbe vágó kérdésre világít rá, hogy az atomipar képes-e költséghatékonyan és időben rendelkezésre bocsátani az ehhez szükséges termelést - hívta fel a figyelmet a előszavában és a konferencián is a Közép-európai Egyetem professzora, Ürge-Vorsatz Diana.
A CEU délutáni előadásán ugyanakkor a Paks 2-ért felelős államtitkári tisztségéből idén év elején felmentett Aszódi Attila, Bakács István, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület elnöke, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség képviselője részéről alapvetően atompárti felszólalások hangzottak el. Mycle Schneider ezzel szögesen ellentétes bemutatója után, ha párbeszéd nem is, vita legalább kialakult.
Ennek során Aszódi Attila fogalmazott a legélesebben, aki Mycle Schneider munkáját manipulatívnak, veszélyesnek minősítette, ami az adatokat önkényesen tálalja. Az új nukleáris beruházások korábbi leállását iparági sajátosságnak és így időlegesnek minősítette, illetve határozottan kiállt amellett, hogy a légszennyezés-csökkentési célok eléréséhez elengedhetetlen az atomerőmű. Mycle Schneider többek között azzal védekezett, hogy az általa közzétett adatok tények, amik további kérdéseket vetnek fel.
Az 1990-es szintnél most 32 százalékkal alacsonyabb hazai szén-dioxid-kibocsátás 2014-ben már állt 40 százalékon is, azóta pedig nő a kibocsátás – hozott példát az MTI-nek az államfői beszéd felett érzett elégedetlenségére a konferencián szintén részt vevő LMP-s képviselő, Schmuck Erzsébet. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács elnöke felszólalásában az eddigi 40 százalékos 2030-as kibocsátás-csökkentési cél 50-55 százalékra emelését sürgette. Az utóbbi egy-két év során már nem nőttek erdőterületeink, amik főleg fajtaidegen, nem tájhonos fajtákkal gyarapodtak – tette hozzá. Az LMP nem támogatja a paksi atomerőmű bővítését, a napelemfejlesztéseket némiképp megkésettnek tartják, az elektromos buszok kapcsán pedig a képviselő arra utalt, hogy azok a szakirodalom szerint teljes élettartamukra vetítve környezetszennyezők. A Magyar Természetvédők Szövetsége üdvözölte Áder János bejelentését, miszerint Magyarország 2030-ra kivezetné a szén energetikai hasznosítását. Ehhez például a lakossági szénfűtést visszaszorító intézkedéseket sürgettek. Csak technikai megoldásokkal, az anyagi javakat előtérbe helyező erkölcsi értékeink megváltoztatása, fogyasztásunk csökkentése, az egész gazdasági-társadalmi szerkezet átalakítása nélkül ugyanakkor nem érhetünk el valós eredményt – hangsúlyozta Botár Alexa éghajlat- és energiacsoport-vezető. - Népszava-MTI
