"A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában" - hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök 2015-ben. Akkor nagyon fogadkozott, hogy megállítja, de szavai alatt nyilván nem azt értette, amit azok jelentenek: az Eurostat adatai szerint 2015 és 2017 között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az Unión kívülről érkezőknek adott tartózkodási engedélyek száma, és a számok azt mutatják: bizony gazdasági bevándorlókról - Fidesz előtti nevükön vendégmunkásokról - van szó. Az Orbán-kormány egyértelműen a vendégmunkásokban látja a megoldást az országba adókedvezményekkel és milliárd forintok ajándékozásával édesgetett nagyvállalatok munkaerő-igényeinek kielégítésére. Általuk lehet alacsonyan tartani a béreket, nem mondanak nemet a túlórákra, és ha az automatizációs sikerek nyomán az "ipar 4.0" már nem tart rájuk igényt, könnyedén meg lehet szabadulni tőlük. Nem panaszkodnak, nem alapítanak szakszervezetet, csak csendben elmennek. Nem is csoda, hogy mint a Privátbankár.hu írja,
Emlékeztetnek, jelzi a kormány hozzájuk való ragaszkodását, hogy tavaly például 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból, és a Pénzügyminisztérium is megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg. Ezzel párhuzamosan újabb szakmákba is beengedték őket.
Tavaly már megduplázódott azon tartózkodási engedélyért folyamodó külföldiek száma, akik munkavállalási céllal érkeztek: 2017-ben még 24 539-en voltak, 2018-ra már 60 931-re emelkedett a számuk az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság adatai alapján. 2019-ben ennek 83 százalékát már augusztus végéig sikerült abszolválni: mint a Privátbankár megtudta,
Ezek alapján úgy számolják, idén akár a 75 ezret is megközelítheti a munkavállalási céllal érkező külföldiek száma. Róluk az OIF adatai még azt árulják el, hogy
közülük 29 378 ember ukrán állampolgárságú;
4009 szerb;
2261 vietnámi;
1938 kínai;
1526 indiai; és
10 500 egyéb állampolgárságú személy.
