– Lehet itt „magyarkodni”, meg pólókra ráírogatni gunyorosan, hogy idősebb vagyok, mint Szlovákia, de ha az itteni Tescóban belenézek egy szlovák ember kosarába, és összehasonlítom vele az enyémet.. hát, nem neki kell pironkodnia. Az övé tele van, az enyém meg félig üres, így hónap vége felé – mondja egy középkorú férfi a salgótarjáni hipermarket előtt, a hétvégi szombati bevásárlónapon.
Eddig is sokan jártak ide a határ túloldalán lévő településekről, Fülekről, Ragyolcról, Sátorosbányáról, de mióta az euróhoz képest a forint egyre csak gyengül, még inkább megéri Magyarországon elkölteni a Szlovákiában megkeresett eurókat. Mi is tucatnyi, szlovák rendszámú autót számolunk össze a parkolóban, s odabent is sűrűn hallani az itteni palóchoz képest egy kicsit erősebb, a határ túloldalán élő magyarokra jellemző nyelvjárást. Az egyik ilyen, tájszólással beszélő családot meg is szólítjuk: Fülekről jöttek, két gyerekkel, délelőtt bevásárolnak, itt veszik meg a tisztítószereket, itt vásárolnak ruhát, cipőt a gyerekeknek, sőt, a múlt hónapban porszívót és tévét is Magyarországon vettek mert sokkal olcsóbban jöttek ki, mintha otthon költötték volna el a pénzt. Nem váltogatják a valutát a határon, mint régen, mert kártyával egyszerűbb fizetni, és az átszámítás is kedvezőbb. Ha nem is minden héten, de minden második hétvégén biztosan átjönnek, ez afféle családi program, mert vásárlás után még megebédelnek valahol, s az itteni híres kézműves cukrászdában jól felpakolnak süteménnyel, mielőtt hazaindulnának. Az autót még a magyar oldalon teletankolják: ilyen euró-árfolyam mellett a benzin is olcsóbb nálunk. Otthon tejterméket, sört, rozsos kenyeret és felvágottat vesznek, ezeknek a minősége és ára is kedvezőbb, mint a magyar oldalon – mondják.
Kisvárda környékén, ahol nemcsak az ukrán, de szlovák határ is közel van, hétvégente lassan alig látni magyar autókat a nagyobb áruházak előtt, s az utóbbi hónapokban itt is egyre több a szlovák autó. - Hozzánk elég közel van az egyik kishatárátkelő, így jól látjuk a faluban az átmenő forgalmat: szombaton vagy vasárnap minden tíz autóból nyolc szlovák rendszámú – mondja Vécsi István, Ricse polgármestere. Szavai szerint elég elszomorító összevetni az euró illetve a forint „alapú” életszínvonalat, főképp ha azt egy közmunkás szemével nézzük. - Mondtam a ricsei közmunkásoknak, hogy ő bérük most minden hónapban nagyjából hatezer forinttal ér kevesebbet, mint korábban. Ha ugyanis euróban számoljuk vissza az 54 ezer forintos bérüket, a 300 forintos eurónál még 180 eurót kerestek volna, most meg csak 162-t. Igaz, hogy Magyarországon nem érzik meg ezt a különbséget, de azt mégis tudniuk kell, hogy egy tágabb összehasonlításban még ennek az éhbérnek számító közmunkás-fizetésnek az értéke is folyamatosan csökken – tette hozzá. Megtudtuk: erre a környékre nemcsak vásárolni, hanem fürdőzni is járnak át a családok, s van, hogy több hétvégét is eltöltenek. A szlovákok ugyanis jellemzően a téli síelésre tartalékolják a hosszabb szabadságukat, nyáron inkább pár napokat „szakítanak ki” a pihenésre.
Míg a borsodi és nógrádi határszéli városokba vásárolni és gyógyfürdőzni járnak át, addig a tehetősebb, nyugat-magyarországi régiókba a inkább a magasabb minőségű szórakozási lehetőség vonzza őket. Győr környékén nagyon sokan keresik fel a kaszinókat, de a minőségi éttermek is „tömve vannak” szlovákokkal. Vannak olyan városok – ilyen például Rajka is – ahol már egész településrészeket vásároltak fel, s tették át ide lakhelyüket. Ennek a lépésnek is racionális pénzügyi okai vannak: a szlovák oldalra járnak dolgozni, s az ottani fizetésből – a forint folyamatos gyengülése miatt - egyre vígabban fedezik az itteni lakhatási, megélhetési költségeket.
