A GKI Zrt. elnöke azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3 százalékos volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi fogyasztás 5,5 százalékkal, az 5,1 százalékos GDP-nél gyorsabban bővült. Viszont a második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktívum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét.
A GKI 2019-ben éves átlagban 4,3 százalék körüli GDP-növekedésre számít, ami megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával. A második félévben várható markáns, 3,5 százalék körülire történő, lassulásban egyaránt szerepe lesz a külső környezet romlásának, az uniós-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatásának és a hazai üzleti várakozások romló trendjének. Azonban uniós támogatások kifutása és a romló európai konjunktúra miatt 2020-ban csak 3 százalék alatti, 2,7 százalék körüli GDP-növekedés várható.
Az államháztartási hiány idén a tervezett 1,8 százalékra, jövőre az előirányzott 1 százaléknál kisebb mértékben, 1,3 százalékra csökkenhet, ha a „gazdaságvédelmet” nem élénkítéssel képzeli el a gazdaságpolitika. Az infláció az idei tavaszi csúcshoz képest mérséklődik - idén éves átlagban 3,5; jövőre 3,3 százalékra -, ami európai összehasonlításban még így is nagyon magas, a forint viszont folyamatosan gyengül (a 2018. évi 320 forintos átlagos euró-árfolyam 2019-ben 325-re (az év végén 330 körülire), 2020-ban pedig 335-re emelkedik, a külső egyensúly érezhetően romlik, a folyó fizetési mérleg már idén deficites lehet.
