Bírósághoz fordult a sztrájk jogszerűsége és a még elégséges szoláltatás megállapítása érdekében a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD), miután a tavasszal velük tárgyaló humántárca két fontos vállalása közül egyik sem valósult meg. Egy nappal a március 14-re meghirdetett országos közszolgálati sztrájk előtt a szociális ágazatot irányító Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) hivatalos sztrájktárgyaláson ígéretet tett rá, hogy április 30-ig megteremti a jogalapját a szociális területen dolgozók kollektív szerződésének, továbbá június 30-ig kidolgoz egy többéves bérfelzárkóztatási programot, ezért a két szakszervezet ebben az ágazatban felfüggesztette a sztrájkot. Csak az önkormányzati dolgozók és a kormányzati igazgatás alkalmazottai körében tartottak munkabeszüntetést egy tisztességes béremelésért, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozásáért, és egy egységes érdekegyeztető fórumért, valamint a kormányzati igazgatásról szóló törvény dolgozókra hátrányos pontjainak megváltoztatásáért.
A 800 ezer embernek segítő nagyjából 90 ezer főt foglalkoztató szociális terület szakszervezeteinek optimizmusát erősítette, hogy Simon Attila, a tárca szociális ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkára április közepén arról tájékoztatta őket: elkészült egy javaslat a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában lévő intézmények kollektív szerződéséről, amit az érdekvédők válaszlevélben üdvözöltek. Ez volt április 25-én, azóta hiába keresték a minisztériumot, többé nem állt velük szóba a kormány.
Elfogyott a türelem – mondják az MKKSZ és a SZÁD vezetői, s ezt szeptember 10-én levélben is megírták Kásler Miklós miniszternek, de tőle sem kaptak semmilyen reakciót. Ezért a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordultak, annak kimondását várva, hogy a felfüggesztett sztrájk folytatása a kormány hozzáállása miatt jogszerű.
A beadványhoz csatolt mellékletben javaslatot tettek a következő területek még elégséges szolgáltatásaira egy kétórás figyelmeztető sztrájk, egy ötnapos és egy ennél is hosszabb munkabeszüntetés esetére:
• Gyermekjóléti Szolgálatok és Központ
• házi segítségnyújtás
• jelzőrendszeres házi segítségnyújtás és diszpécserszolgálat
• szociális alapszolgáltatás
• hajléktalanok nappali ellátása
• szakosított ellátás bentlakásos intézményekben
A javaslat szerint vészhelyzetben mindent elkövetnek így is, hogy az ellátottak jobban legyenek vagy orvosi segítséget kapjanak, a sztrájkról előre értesítik őket. A házi segítségnyújtásban a gyógyszereket szétosztják, de például ágyneműt csak akkor cserélnek, ha az nagyon szennyezett, 5 napos vagy hosszabb munkabeszüntetésnél bevásárolnak a gondozottnak, a halaszthatatlan hivatalos ügyeit is elintézik, de dohányárut, szeszesitalt nem vesznek. A jelzőrendszeres segítségnyújtás gyakorlatilag nem változik, mert vészjelzsekor természetesen mindent megtesznek, a hajléktalanok nappali ellátásában azonban a kétórás figyelmeztető sztrájk esetén csak felügyeletet biztosítanak, hosszabb távon viszont bezárnák az intézményt. Az olyan szociális alapszolgáltatásoknál, mint a falugondnoki szolgálat, ilyenkor teljesen leállna a munka, a bentlakásos intézményekben ritkulna a nem veszélyt elhárító feladatok elvégzése, például a fésülés, borotválás.
Mivel nem kiszámítható a bírósági döntés időpontja, a két szakszervezet ugyan október 10-re hirdeti meg a szociális sztrájkot, de ha eddig az időpontig nem kapnak választ, készek elhalasztani a munkabeszüntetést a Szociális Munka Napját követő munkanapra, vagyis november 13-ra, vagy az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság többi szakszervezetének esetleges sztrájknapjára.
A sztrájk folytatását bejelentő közleményükben úgy fogalmaznak: az MKKSZ és a SZÁD nem hagyja, hogy a kormány mint munkaadó a legkiszolgáltatottabb és segítségre szoruló magyar polgárokat segítő szociális dolgozókat éhbérért dolgoztassa.
