- Eddig azt se tudták, hogy a világon vagyunk, itt az erdőháti, de igazából az Isten háta mögötti faluban. Most meg híresek lettünk, mert minden huszadik ember polgármester akar lenni. Közülük egyik-másikról azt se tudjuk, ki fia-borja – így keseregnek a hermánszegi közösségi ház mellett éppen járdát térkövező közmunkások. A hivatalosan 295 lakóval s ebből 232 választópolgárral bíró szabolcsi település azzal híresült el, hogy itt indul a legtöbb - kilenc - polgármesterjelölt az országban.
Mutatjuk a listát a faluban, többeknek. Van, aki mutatóujjával követi a jelöltneveket, és sorolja: igen, ez almázik, most is kint van a gyümölcsösben, ő most ment el a falubusszal, ő itthon van, őt ma még nem láttuk, de biztosan kint van a földeken, na, ő nyugdíjas, de reggel elment busszal, amaz a cégénydányádi hivatalban dolgozik, na ezt nem ismerjük, tán a nagymamája lakott itt, igen, a következő valakinek a sógora, de sose láttuk még itt, a legutolsó meg a tanár úr, aki Szamossályiban lakik, Cégénydányádon tanít, itt nálunk meg egy horgásztavat csinált vendégházzal – sorolták. Volt, aki hozzátette: a választást nem a helyiek hanem az ide bejelentkezett ukrán-magyar kettős állampolgárok, s a nyaralóval rendelkező, főként Szatmárnémetiből hétvégente átjáró romániai magyarok dönthetik majd el. Hogy pontosan hányan vannak ők, nem tudni, de beszédes adat, hogy míg a hivatalos lakossági létszám 295 fő, addig tavaly decemberben, amikor minden hermánszegi kapott ajándékot, 198 Mikulás-csomagot osztottak ki: ennyien laknak ott valójában, ahová be vannak jelentkezve – tudtuk meg az egyik szervezőtől.
A jelöltek közül kettőt találtunk meg helyben, ottjártunkkor. Bakosné Kiss Judit a közmunkások irányítója, szabadidejében pedig kerámiákat készít. Önálló polgármesteri hivatal nincs a településen, a jelenleg közösségi és szolgáltató házként működő volt „kultúrban” kapott helyet egy polgármesteri iroda. A falu első embere, Győrfi Erzsébet – akit 2017-ben, az előző faluvezető halála miatt kiírt időközi választáson emelt e székbe a közösség, s mindössze egy szavazat különbséggel nyerte el a posztot – táppénzen van. Nem száll ringbe újra, telefonon csak annyit mondott: sem ennek okáról, sem az utódjelöltekről nem szeretne nyilatkozni.
Bakosné Kiss Judit körbevezet a közösségi házban, s az egyik helyiségben mutatja az általa formázott „Tiszta udvar rendes ház” emlékplaketteket, amiket majd kiégetni visz a közeli Tunyogmatolcsra. Megnézzük az orvosi rendelőt meg a várót, amit nemrégiben ő festett ki és dekorált. - Már nem bírtam nézni, hogy mállik a festék le a plafonról, kértem engedélyt a polgármestertől, vettem festéket és megcsináltam egymagam - mondja. Ez a „módszer” vezérelné polgármesterként is, szerinte nem arra kell várni, hogy majd pályázatokon nyernek, mert egy ilyen kicsi faluba, ami ennyire nincs szem előtt, nem jön a pénz.
Vele ellentétben Dányádi László, akit otthonában kerestünk fel, éppen a pályázatokban bízik. Munkalehetőség helyben most nincs, rendes állásért legalább Vásárosnaményig vagy Mátészalkáig kell utazni, a közlekedés nehézkes, oda is vissza másfél-két óra a bejárás. Szerinte azonban rá lehetne venni a két városban megtelepedett cégeket, hogy egyes tevékenységüket „kiszervezzék”, s akkor akár Hermánszegen is lehetne egy tizenöt-húsz főt foglalkoztató kis üzemet létrehozni. Az önkormányzatnak vannak üres épületei, a felújításra, berendezésre pedig pályázni lehetne – teszi hozzá.
Sokakat megkérdeztünk a faluban, vajon szerintük a jelöltek milyen indíttatásból érezték fontosnak, hogy induljanak a polgármesteri címért. Legtöbben azt válaszolták: ez a szék legtöbbeknek elsősorban egzisztenciális okokból vonzó. Igaz, hogy a nagyjából 195 ezer forintos alapbér és a hozzá járó 40 ezer forintos költségtérítési keret máshol egy szakmunkás bérét is alig éri el, de ott, ahol 22 500 forintos álláskeresési támogatásból vagy 50-60 ezer forintos közmunkás bérből élnek az emberek, egy ilyen fizetés maga a Kánaán. Ráadásul a tisztség öt évre szól, vagyis egyfajta stabil jövőképet is nyújt azoknak, akik máról holnapra élnek.