A becsapódás, amelynek következtében minden nagy termetű dinoszauruszfaj negyedóra alatt kihalt, cunamikat és erdőtüzeket is okozott és hatalmas mennyiségű ként szabadított fel. Ezeket az elméleteket Sean Gulick, a Texasi Egyetem kutatója és munkatársai a becsapódási kráterből származó furatminta kiértékelésével is alátámasztották. Eredményeikről a Proceedings című tudományos lapban számoltak be.
A becsapódási kráter azon területe, amelyről a minta is származik, a mexikói Yucatán-félsziget partjainál, víz alatt fekszik. Ezen a helyen 24 órával a becsapódás után 130 méter vastag üledék alakult ki - írják a tudósok. A becsapódástól kiinduló cunami visszaverődött a partokról. Többek között ezáltal faszén is lerakódott a kráterben, ami a becsapódás okozta bozóttüzekre utal. A cunami tengervízzel árasztotta el a környező kontinens belsejét, majd visszahúzódva a víz elszenesedett növényi maradványokat szállított magával.
Emellett a tudósok arra utaló jeleket is találtak, hogy a kéntartalmú aeroszolok megváltoztatták az aszteroida-becsapódás után a világ klímáját. Ahogyan az a vulkánkitörésekkor is látható, a kéntartalmú aeroszolok részben elfedik a napfényt. Ennek következtében csökken a növények fotoszintézisének mértéke és összeomolhat a tápláléklánc. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy 66 millió éve az élet 77 százaléka eltűnt. "Csak egy légköri hatás vezethet ehhez hasonló globális tömeges pusztuláshoz" - mondta Gulick.
