meneköltek;ZDF;

- A sötét árny nyomában

Anélkül, hogy túl komolyan vennénk a magyar kormányzat nyugati sajtót illető kritikáit, azt mondhatjuk: a német ZDF közszolgálati adó múlt szerdán sugárzott 88 perces, A döntés órája, Merkel és a menekültek című dokudrámája erősen csípi nemcsak a film ellen tiltakozó Györkös Péter berlini magyar nagykövet szemét („becsületsértésbe hajló propaganda”), hanem a honi kormánypárti sajtóét is ("veszélyes hulladék").

A ZDF a 2015-ös szeptemberi eseményeket dolgozta fel, amikor a Keleti pályaudvarnál hirtelen feltűnt több ezer menekült, akikkel a magyar kormány látszólag nem tudott mit kezdeni. Ezeken a hasábokon évek óta ismételgetjük a kérdést: hogyan kerülhetett egy rendőrségi szemmel tekintve is békés hétköznapjait élő európai országban észrevétlenül a határról a Baross térre több ezer menekült? Kinek milyen megfontolásából vegetálhattak itt, a főváros közepén embertelen viszonyok között, amíg meg nem jelent a nyugati média a téren, hogy világgá kürtölje: Budapesten humanitárius katasztrófa van? Holott a humanitárius katasztrófát „csak” a menekültek élték meg, akiken heteken át a civil szervezetek segítettek csupán. A magyar kormány pedig bár azt ígérte, hogy a határra viszi, a bicskei tábornál leszállította – azaz becsapta - őket, a maradék pedig megindult az osztrák határ felé gyalog az autósztrádán. Ami ezután következett: a menekültek tízezreit bármiféle regisztráció nélkül szállították a határra és öntötték rá az osztrákokra, a németekre.

A kormányzat és a kormánysajtó most a ZDF-et gyalázza. Nem véletlenül. Állítjuk: a „budapesti humanitárius katasztrófa” az Orbán-kormány legnagyobb politikai hazugsága volt, nemcsak a magyar népet, a nyugati sajtót, hanem nyugati barátait, szövetségeseit is átverte. Angela Merkel e „humanitárius katasztrófahelyzet” észlelése után nyitotta meg a német határt, amire az Orbán-kormány cinikus választ adott – ez „német probléma” -, s kitárta a kaput Európában az etnonacionalista szélsőjobboldal előtt. 

A ZDF filmje lehet jó vagy rossz - nem filmkritikát írunk -, de legalább kísérlet a 2015-ös állapotok értelmezésére, az orbáni ősbűn megfogalmazására. Nem tudjuk másnak mondani azt a hazugságot, amin az egész menekültellenes politika nyugszik, a nyúlfarknyi kerítés felhúzásától a gyűlöletkampányig, amely a félelmet elültette a nemzetben, és amelyre hivatkozva azóta is törvénytelenül fenntartja a rendkívüli állapotot az országban.

A magyar kormány hazugságcsapdájába lépett Európa, amely azóta is a Merkel-Orbán „ellentétben” őrlődik. A magyar kormány pedig a menekültkérdésbe kapaszkodva elzárkózik minden uniós, sőt ENSZ-javaslattól. 

Mint eddig, úgy továbbra is kíváncsiak lennénk a 2015 szeptemberi bizalmas német iratokra, mert tudjuk, a magyar iratokat talán az unokáink sem fogják látni. Addig pedig Orbán Viktor bizony csak „valamiféle sötét árny lehet a filmben, akinek sötét motivációit csak rettegve találgathatja szerencsétlen néző”, mint a Magyar Hírlap írja.  Marad az árny nyomába eredő ZDF.