A 2019-es év az arany éve lesz a befektetési piacon – fogalmazott Krocsek Attila, a BlockBen üzletfejlesztési igazgatója. Ezt a sárga fém árfolyamának hat éve nem tapasztalt kiugrása teljes mértékben igazolni látszik. A 2013 óta szinte alvó kurzus felébredését szokás szerint ezúttal is a világgazdasági eseményekkel magyarázzák. Ám még a felületes szemlélő is elbizonytalanodik ennek hallatán. Az elmúlt hat év ugyanis igencsak bővelkedett a jelenlegi időszakhoz hasonló, bizonytalanságot keltő eseményekben. Sőt, a megannyiszor felemlegetett amerikai-kínai kereskedelmi háborúskodásról értelmetlensége kapcsán éppen napjainkban röppentek fel olyan hírek, hogy a szembenálló felek kezdik belátni: mindkettejük csak veszíthet a szembenálláson. Valós lehetőségként számolnak azzal, hogy a jövő év eleje körül a tárgyalóasztalnál igyekezhetnek tisztázni a nézeteltéréseiket. Éppen ezért az egymással szemben bevezetett új vámtarifákra nem is nagyon lépett a piac. Az Egyesült Államok szeptember 1-jétől 15 százalékos pótvámot vetett ki évi 112 milliárd dollár értékű kínai importcikkre, lábbeliktől kezdve okosórákon át a síkképernyős televíziókig. Megtorlásul Kína ugyancsak 5 és 10 százalék közötti pótvámot vezetett be az évi 75 milliárd dollár értékű amerikai importárut tartalmazó lista olyan tételeire, mint a fagyasztott csemegekukorica, a sertésmáj vagy a kerékpártömlő. A kereskedelmi háború kirobbanása óta először az amerikai nyersolajra is pótvámot vezetett be Kína, mégpedig 5 százalékos mértékben. Számítások szerint a magasabb vámok átlagosan egy amerikai háztartás kiadásait évi ezer dollárral növelik. Ez aligha okoz gondot a lakosságnak.
Talán közelebb jár az igazsághoz, hogy számos – a világgazdaság fő folyamataira elsődlegesen ható – ország, mint például az Egyesült Királyság, vagy a gazdasági visszaesés szélére jutó Németország, teljesítménye visszaesett és a kínai növekedés is lelassult. Az államkötvények hozamának esése nyomán is egyre több elemző véli úgy, hogy a világgazdasági kockázatok erősödnek – állapítja meg Krocsek Attila, aki emlékeztetett arra, hogy az arany továbbra is hagyományos menekülőeszköznek számít. A mindmáig legmagasabb aranyár 2011. augusztus 11-én fordult elő, amikor egy uncia (31,1 gramm) árfolyama 1891 dollárra rúgott. (A nemesfémek tömegének mérésére szolgáló troy uncia a középkori Franciaországból származik, és nem azonos a Nagy-Britanniában jelenleg is használatos, oz jelölésű unciával, amivel egyes konzervdobozokon, illetve illatszeres flakonokon találkozhatunk.) A 2011. nyári árfolyamcsúcsot követően az arany tőzsdei kurzusa szép lassan lemorzsolódott. Ám 2013 tavasza óta most jár a legmagasabban, a napokban elérve az unciánkénti 1539 dollárt. Péntek délután a kurzus 1510 dollár körül járt. Krocsek Attila utalt arra, hogy egyesek szerint a 2 ezer dolláros árfolyam sincs távol. A szakember szerint a kutatások alapján a 2008-as gazdasági világválságot megelőző és azt követő időszak eltér abban, ahogyan az arany ára reagál a piaci hangulatra és az inflációs elvárásokra. A gazdasági világválság óta megnövekedett az a küszöb, aminek hatása érzékelhető az arany árában. Ebből az következik, hogy a jelenlegi emelkedés mögötti hajtóerő feltételezhetően komoly súlyt képvisel. Krocsek Attila az emelkedés ívét erőteljesnek látja. Előfordulhatnak ugyan visszaesések, de az árfolyam további növekedését jósolja.
Szembetűnő az is, hogy a világ nagy jegybankjai is fél évszázada nem látott felvásárlásokba kezdtek. Csak az év első felében 374 tonnát vettek. Csak a lengyel jegybank 100 tonnát vásárolt, de az orosz és kínai jegybank is jelentősen növelte a készleteit.
A World Gold Council összesített kimutatásai szerint az elmúlt 10 évben a felvásárlások fele mögött Kína és India állt. Így a teljes aranykészlet 69 százaléka vándorolt Ázsiába.
Ebből a sorból a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sem maradt ki. Igaz, hogy Matolcsy Györgyék még tavaly tavasszal hazahozták a jegybank addig Londonban őrzött aranytartalékait. Majd októberben a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy „hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat szem előtt tartva” az addigi 3,1 tonnás mennyiséget megtízszerezik. Így a készlet 31,5 tonárra emelkedett. Azóta nem érkezett hír arról, hogy az állomány növekedett volna. Így jelenleg az MNB nemzetközi tartaléka 4,4 százalékát tartja aranyban. A többi készpénz, betét és különböző értékpapírok. Ez az arány nagyjából megfelel az euróövezeten kívüli közép-kelet-európai országok átlagának. Az aranytartalék értéke 2018. októbrében 1,24 milliárd dollárra rúgott.
Egyébként az MNB 1924-es megalakulása óta mindig tartott aranytartalékot. A mennyiség gyakran ingadozott, ám a második világháború végéig az állomány alapvetően bővült, egészen addig a 30 tonnáig, amit a tavalyi bevásárlással ismét elért. A háború végén az úgynevezett „aranyovonaton” az egész készletet az ausztriai Spital am Pyhrn-be menekítették. Onnan visszakerült az országba, és az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül szolgált. Mennyisége az 1980-as évek végéig 40-50 tonnára nőtt. A rendszerváltást követően az akkori jegybanki vezetés úgy döntött, hogy a készlet nagy részét eladja, ami így mérséklődött 3,1 tonnára.
