A beszélgetést ezúttal az ukrán államfő kezdeményezte. Megegyeztek abban, hogy mielőbb kijelölik a újabb találkozójuk időpontját, amikor is Merkel német kancellár és Macron franciaköztársasági elnök jelenlétében személyesen tárgyalhatnak egymással.
Vezető európai politikusok méltatták a szombati orosz-ukrán fogolycserét, Donald Trump amerikai elnök pedig egyenesen „óriási lépésnek” minősítette a fejleményt a béke felé vezető úton. A fogolycserét, amelynek során mindkét részről 35-35 elfogott személyt engedtek el, a két elnök augusztusi telefonbeszélgetései során készítették elő.
Öt év börtön után hazatérhetett Kijevbe az Oroszországban 20 évre ítélt, nemrég Szaharov-díjjal kitüntetett Oleh Szencov filmrendező, továbbá az Azovi-tengeren a kercsi átkelőnél tavaly november végén foglyul ejtett 24 tengerész, valamint 10 további elítélt.
Az Ukrajnából Ororoszorszába szállítottak között több ukrán is van, köztük az a Volodimir Cemah, aki a donyecki szakadárok légvédelmi dandárjának a parancsnoka volt, amikor 2014 júliusában Kelet-Ukrajna fölött egy orosz föld-levegő rakétával lelőtték a malajziai légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó MH17-es járatát. A gépen 298 ember utazott, valamennyien életüket vesztették. Idén nyáron fogták el Donyeck megye szakadárok ellenőrizte részén az ukrán titkosszolgálat emberei, és átjutottak vele ukrán ellenőrzés alatt álló területre.
Az MH17-es tragédiájának körülményeit vizsgáló, hollandok által vezetett nemzetközi csoport tanúként kívánta őt meghallgatni. Szabadon bocsátása ezért heves reakciókat váltott ki: az Európai Parlament több képviselője, majd a holland külügyminisztérium is kérte Zelenszkijt, hogy a nyomozás érdekében ne engedjék el Cemahot. Az ukrán elnök, aki – az inkább protokolláris programot választó Putyinnal ellentétben – személyesen fogadta a boriszpili repülőtéren a hazatérőket, a várakozó újságíróknak elmondta, hogy többször kihallgatták Cemahot, nem csak közvetlenül az elengedése előtt, ő maga pedig több, megnevezni nem kívánt európai vezetővel is beszélt a nyomozás során.
„Mindent megtettünk, amit kértek tőlünk. Bonyolult volt az egész. Féltem, hogy emiatt meghiúsulhat a csere” – nyilatkozott Zelenszkij. Utóbb a holland parlamentnek írott levelében az ország külügyminisztere, Stef Blok is elismerte, hogy sikerült kihallgatniuk Cemahot, sőt Ukrajna emiatt halasztotta is a fogolycserét – adta hírül az RBK ukrán hírügynökség a NOS holland tévécsatornára hivatkozva.
Az ukrán elnök aggodalma nem volt alaptalan, hiszen korábban olyan hírek keringtek, hogy a megállapodásban szereplő foglyok cseréje akár már augusztus utolsó napjaiban megtörténhet, aztán valakik szeptember 3-ikát emlegették, majd hirtelen megtorpanni látszott a folyamat. Szeptember 5-ikén aztán, néhány órával azután, hogy a kijevi fellebbviteli bíróság szabadlábra helyezte Volodimir Cemahot, Vlagyimir Putyin egyszerre arról kezdett beszélni, hogy a megbeszélések a végső szakaszba jutottak. Ivan Bakanov, az ukrán biztonsági szolgálat vezetője szerint az a tény, hogy a Kreml ennyire ragaszkodott Volodimir Cemah elengedéséhez, közvetve megerősíti, az oroszoknak közük van a maláj gép lelövéséhez.
A holland ügyészség máris kérte Oroszországtól Cemah kiadatását, a holland külügyminiszter pedig emlékeztette Moszkvát, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 2166-os számú határozatának értelmében köteles együttműködni a történtek föltárásában. A nyomozás folytatódik, a bírósági tárgyalás 2020. március 9-én mindenképpen elkezdődik – tette hozzá Stef Blok.
A hírek alapján az valószínűsíthető, hogy az ukránok minden olyan oroszt elengedtek, aki a fogságukban volt. Az új ukrán parlament emberi jogi megbízottja, Ludmila Deniszova szerint ugyanakkor Oroszországban és a megszállt Krím félszigeten száztíznél is több ukránt tartanak még fogva. Az ő hazatérésük egyelőre nincs napirenden.
