Az unióban maradás mellett egykor elszántan érvelő politikus, a tory párt szabadelvű tömörülésének a befolyásos tagja „politikai vandalizmusnak”, „a tisztesség és a demokrácia elleni támadásnak” minősítette a múlt heti tisztogatást, melynek során Johnson 21 képviselőt száműzött a frakcióból, és tiltotta meg nekik, hogy a következő választáson a párt színeiben induljanak. Rudd távozásának másik meghatározó oka állítása szerint az volt, hogy – mint tapasztalta – a kormányfő kizárólag a Brüsszellel való megállapodás nélküli kilépés előkészítésén fáradozik, meg sem kísérelve az alkukötést. Rudd felháborodásának adott hangot a Boris Johnson által használt „agresszív és sértő” nyelvezet miatt is. Az exminiszter, aki a következő választáson független konzervatívként kíván indulni, óva intett attól, hogy a miniszterelnök „a népet szembeállítsa a parlamenttel”.
A munkaügyi miniszter kiválása szorosan követi „BoJo” saját öccsének, a szintén közkedvelt Jo Johnson államtitkárnak a – hasonló bírálatokkal fűszerezett – lemondását.
Hétfőn a királynői szentesítéssel törvényerőre emelkedik az egyesült ellenzék által a múlt héten benyújtott tervezet, mely az október 31-i kilépés elhalasztásának kérelmére kötelezi Johnsont abban az esetben, ha október 19-ig nem sikerül dűlőre jutni Brüsszellel. A brit közvéleményben megütközést keltett a Dominic Raab külügyminiszter által vasárnap megerősített találgatás, miszerint a kormány „nagy körültekintéssel interpretálja majd a törvényt”.
Ugyancsak hétfőn, várhatóan a parlament felfüggesztése előtti utolsó ülésnapon Boris Johnson ismét javasolni fogja idő előtti választás kitűzését október 15-re. Elképzelhető, hogy ezt az ellenzék ismét le fogja szavazni, mert a kormányfővel szembeni bizalmatlanság jeleként csak október 31-ike után lenne kész az urnákhoz hívni a szavazókat, azért, hogy biztosan el lehessen kerülni a rendezetlen kilépést. Éertesülések szerint a kormányfő tanácsadói olyan terven is dolgoznak, hogy Johnson lemondana tisztségéről, abban a reményben, hogy utódja rövidesen megbukik, és ő a csatavesztés után megnyerné a háborút.
A YouGov közvélemény-kutatása szerint a Konzervatív Párt 35, a Munkáspárt 21, a Liberális Demokrácia 19, a Brexit Párt 12 százalékos támogatottságot élvez. Utóbbi vezetője, Nigel Farage „meg nem támadási szerződést” ajánlott fel a toryknak: kész nem indítani saját jelölteket azokban a körzetekben, ahol „talpig brexites” képviselné a kormánypártot.
