"Becsületsértésbe hajló propaganda", "lejárató kampány", "fikció" - így jellemzi Györkös Péter berlini magyar nagykövet a ZDF német közszolgálati adó egy riportját, ami azt mutatta be, ahogy az Orbán-kormány 2015-ben a menedékkérőkkel bánt. De Györkös nem egyszerűen véleményezte a "fő műsoridőben bemutatott »dokudrámát«", hanem egyből a ZDF intendánsának és főszerkesztőjének panaszkodott levelében.
Egyébként valóban egy dokudrámáról van szó: a 88 perces A döntés órája: Angela Merkel és a menekültek című műsorban neéhol szakértők beszélnek, néhol színészek játszanak el egy-egy lényeges pillanatot. A műsor a 2015. szeptember 4-én Budapestről Németország felé elindult Remény menete nevű demonstratív vonuláson keresztül mutatja be a német menekült-politikát. Pont négy évvel azután került adásba, hogy a magyar kormány cinikius tétlenségét és különböző trükkjeit - mint például az állítólag nyugatra induló vonatok esteit, melyek végül gyűjtőtáborokban álltak meg - megelégelve, úgy ezer ember gyalog indult Németország felé. A filmben Orbán motivációiról kevés szó esik egyébként, és a német fél sem melegszívű hős; Merkel például majdnem szétrobban a dühtől, miután megtudja, hogy Orbán Viktor 100 buszt vezényelt ki, mert így akarta meggyorsítani a Keleti pályaudvar elől megindult ezrek távozását. Itt írunk róla bővebben, a Welt recenzióját szemlézve.
"Fel kell hívni a figyelmet arra az egyszerű földrajzi tényre, hogy a budapesti Keleti Pályaudvar több mint 1000 km-re található az EU és a Schengeni Zóna külső határától" - írja egy ponon Györkös, de ember legyen a talpán, aki érti mire gondol. Mert ugyan Görögország határai valóban vagy ezer kilométerre vannak Budapesttől, de azután számos nem schengeni ország következik, majd jóval később a magyar határok. A Keleti pályaudvar nagyjából tehát 160 kilométerre van a schengeni határtól. Na persze mit számítanak az "egyszerű földrajzi tények", hiszen Magyarország "súlyos anyagi, politikai és erkölcsi kockázatokat" vállalt, sőt. Mint azt Györkös egy radikális szélsőjobbos fordulattal megjegyzi, az Orbán-kormány egyenesen "az EU létezésének alapját jelentő életforma" védelmében állította meg, és szegezte az egyik budapesti vasúti pályaudvar elé hetekre a háború elől menekülő embereket.
Egyáltalán nem nevezhető kivételesnek, hogy egy magyar nagykövet a hazai mintának megfelelően, magából kikelve követeli a beleszólást egy-egy Orbánt kritizáló médium szerkesztésébe. Kovács Zoltán kormányszóvivő például a Politico-tól a Guardianig számos külföldi lapnak nekiesett már. De legutóbb például Szilágyiné Bátorfi Edit szlovéniai nagykövet követelte diplomáciai levélben a sajtó megregulázását, miután egy karikatúra jelent meg a magyar kormányfőről. Ami Györköst illeti, emlékezetes, hogy három éve tényszerűen hamis adatokra hivatkozva védte az orbáni kirekesztő menekült-politikát az ARD német közszolgálati televízió egyik legtekintélyesebb politikai vitaműsorában.
