A sors úgy hozta, hogy éveken át beszélgethettem Fejtő Ferenccel. Az interjúkból könyv született, Átéltem egy évszázadot – Utolsó interjúk Fejtő Ferenccel címmel. Amiről én csak tanultam, azt ő átélte, sőt, olykor alakítója volt az eseményeknek...
Egyszer már állhattam egy frissen avatott Fejtő Ferenc emléktábla tövében. Párizsban, az előtt a ház előtt, amelyben Fejtő Ferenc lakott 10 éven át a haláláig, 2008-ig. Azt a kinti Magyar Nagykövetség és a Párizsi Magyar Intézet készíttette. Magyarországon szerencsére nem kellett felhívni a figyelmet Fejtő Ferencre. Zugló polgármestere, Karácsony Gergely pontosan tudja, ki ő, és hogy miért fontos emléket állítani a humanizmus, a tisztesség, az egyedülállóan hatalmas tudás és tudásvágy és a kiegyensúlyozottság emberének, aki ugyanakkor sose hitt a saját tévedhetetlenségében.
Fejtő Nagykanizsán látta meg a napvilágot szinte napra pontosan 110 éve, 1909. augusztus 31-én. Amikor 5 évesen elveszítette beteg édesanyját, és még ugyanebben az évben kitört az első világháború, senki nem jósolta volna meg, hogy ő 99 éves koráig élni és az utolsó pillanatig alkotni fog, mint újságíró, mint az összehasonlító történelem és a filozófia szerelmese, mint nyelvész, mint irodalmár, mint a francia állami hírügynökség vezető politikai elemzője, mint egyetemi tanár, mint kormány- és államfők tanácsadója, mint az európai értékek örök híve és szószólója. Fejtő Ferenc 99 év alatt több 50 könyvet és tízezer cikket jegyzett, 17 országban jelentek meg a munkái.
Fejtő volt az első irodalomkritikus, aki felfedezte az akkor még szinte ismeretlen József Attila nagyságát. 1929-ben még más világ volt. A 20 éves Fejtő még aznap este meglátogatta a lakásán a fiatal költőt, amikor a Tiszta szívvel című verset felolvasták neki. Szántó Judit – akivel akkoriban József Attila együtt élt – épp a padlót mosta fel, amikor csöngettek. „Csak menjetek be Attilához a szobájába, örülni fog” – mondta, és így lett.
Hamar mély barátságot kötöttek. József Attila később Fejtő Ferenc szerény, szűk körű esküvőjén is részt vett. Sőt, nemcsak az ünnepi vacsorát, de még a nászéjszakát is négyesben töltötték a költővel és Szántó Judittal. Éjszakai villamos híján ugyanis a vacsora helyszínéről nehéz lett volna eljutniuk ide, Zuglóba, ahol „Attiláék” laktak. „Kaptak hát egy matracot, és a szobánkban aludtak” – mesélte Fejtő.
A 30-as évek elején az egyre jobban gomolygó antiszemitizmus és fasizmus már belengte a mindennapokat. Fejtő a Pázmány Péter Tudományegyetemen a diáktársaival valami mást keresett. Olyat, amivel, hitték, az egyenlőséget erősítik és véget vethetnek a szegénységnek, a munkásnyomornak: de nem bűnbakgyártással és azok megnyomorításával, hanem az elesettek helyzetének megváltoztatásával. A marxizmust tanulmányozták, elemezték az egyetemen egy vitakörben, de mivel nem jelentették be a rendőrségen, a Horthy-rendszerben illegálisnak minősítették a tevékenységüket és röplapozás miatt börtön várt rájuk! Fejtő Ferenc 22 évesen 11 hónapot raboskodott a Markó utcában. Idejárt be hozzá József Attila minden héten 1933-as szabadulásáig. Ebben az évben költözött ide, Zuglóba, ebbe a házba, a 2. emeletre...
„A szabadulás után a feleségemmel a Limanova tér 20. szám alá költöztünk, ami akkoriban az egyetlen ház volt a téren, de jellemző a korra, hogy máris húszas számot adtak neki (...).” „Nem volt egy fillérünk se. Egyszer a legjobb barátomtól kaptunk egy zsák búzát. A feleségem talált egy péket, akinek volt olyan masinája, ami lisztet csinál a búzából. Ebből a búzalisztből Rózsi metéltet gyúrt, és metéltet ettünk reggelire, ebédre és vacsorára egy hónapon át. József Attilával rengetegszer találkoztunk ekkortájt, mert ők néhány percre innen, a Korong utca 6. szám alatt laktak. Amikor följött hozzánk és látszott rajta, hogy nem aludt az éjjel, nem jól érzi magát, akkor Rózsi lefektette és ápolta. Ilyenkor jó néhány órát aludt nálunk. Sokat sétáltunk, még éjjel is, néztük a Zuglón átmenő vasutat. Gyerekkorából megőrizte különös szeretetét, csodálatát a sötét tájon keresztülzúgó vonat iránt. Ezek Attilát valósággal megigézték. Gyönyörű verset írt az egyik ilyen sétánk után. Itt született az Eszmélet. "
„Vasútnál lakom. Erre sok / vonat jön-megy és el-elnézem, / hogy’ szállnak fényes ablakok / a lengedező szösz-sötétben. / Így iramlanak örök éjben / kivilágított nappalok / s én állok minden fülke-fényben, / én könyöklök és hallgatok.”
Az általunk ma ismert Eszmélet 12 versszakos, ám eredetileg 6 strófából állt. Fejtő Ferenc hatására, tanácsára dolgozott rajta tovább József Attila. Egy évvel később Ignotus Pállal kiegészülve, hármasban megalapították a Szép Szó című folyóiratot. Ez is szerepet játszott abban, hogy Fejtő hamar tagjává vált a XX. század eleji pezsgő magyar irodalmi életnek. Illyés Gyula vitte el Babits Mihályhoz, a neves Nyugat folyóirat főszerkesztőjéhez, aki kért fél órát, hogy elolvassa az esszéjét, aztán annyit mondott. „Jó a cikk. A következő számban hozzuk.” A megjelenés után meghívta Báró Hatvany Lajos az irodalmi szalonjába, ahol Karinthy Frigyessel, Füst Milánnal, Szép Ernővel ült egy asztalnál; barátságot kötött Örkény Istvánnal, Pilinszky Jánossal; és hozzá, a fiatal irodalomtörténészhez fordult Radnóti Miklós, Weöres Sándor és Zelk Zoltán is a közös verseskötetük megjelentetése előtt. Radnóti Miklóst és József Attilát is Fejtő vitte a Népszavához, amelynek meghatározó egyénisége lett, mert a legtöbb irodalmi tanulmányt Fejtő Ferenc jegyezte 1934 és 1938 között.
1938-ban egyik napról a másikra, a hatóságok elől menekülve kellett elhagynia az országot, miután egy Népszava-cikkben egyetlen(!) mondattal kritizálta a Horthy-kormány náci Németországgal folytatott egyre barátságosabb politikáját. Első fokon 6 hónapra ítélték, de megtudta, hogy internálni akarják. Ezért nemzetközi újságíró-igazolványt kért az újság főszerkesztőjétől, Mónus Illéstől – akit néhány évvel később a Dunába lőttek a magyar nyilasok –, hogy még aznap vonatra szálljon Franciaország felé. Ki tudja, ki a szerencsésebb? Akit idő előtt ér a végzetes fenyegetés, vagy aki kivár és marad? Mint Mónus vagy akár Radnóti Miklós... Vagy Fejtő 35 családtagja, köztük édesapja és 2 testvére, akiket a magyarországi holokauszt söpört el a föld színéről. Szomorúság és fájdalom volt a szívében, de a bosszúvágynak és a gyűlöletnek nem adott helyet.
A II. világháború után Párizsban, az AFP-nél, a francia állami hírügynökségnél kapott állást. Itt hozzájutott az összes hírhez, és jól olvasott a sorok között. Fejtő Ferenc a világon elsőként leplezte le a magyarországi Rajk-per koncepciózusságát, a perrel egyidőben írt tanulmányában 1949-ben.
Rá egy évre a francia állami hírügynökség megtette a vezető politikai elemzőjének: elsőként kellett értelmet adnia a szovjet blokk összes országából érkező hírnek. Írásait vezércikként közölték a francia lapok, öt nyelven küldte cikkeit a világ számos országába.
A sztálinizmus legvadabb éveiben, 1952-ben írta meg A népi demokráciák története című bátor könyvét, amely az első és a rendszerváltásig az egyetlen könyv volt a világon, amely végigelemezte, hogyan szervezték meg központilag, Moszkvából a hatalomátvételt az összes meghódított kommunista országban. A világ irányítói, vezető politikusai, különböző országokba küldött külügyminiszterei és nagykövetei ebből a könyvből tájékozódtak. Fejtő világhírneve az egyik oldalon tiszteletet, a másikon halálos gyűlöletet szült iránta.
1956-ban 4 hónappal a forradalom kitörése előtt elkezdte írni könyvét a magyar forradalomról! „Azt nem tudtam, hogy mekkora robbanás lesz, de az látszott, hogy valaminek történnie kell” – mondta. Fejtő hevesen állt ki a kommunisták ellen, fegyvere a toll és a személyes meggyőzőerő volt. 1956-ban barátja, Albert Camus Nobel-díjas francia író és még a kommunista Jean-Paul Sartre is a magyarok mellé állt.
Magyarországon III/III-as aktákat vezettek róla még 1988-ban is, amikor a barátaival szimbolikus síremléket állíttatott Nagy Imrének és névtelen sírba temetett társainak a világhírű Père-Lachaise temetőben. A széles körű nemzetközi részvétellel és sajtóvisszhanggal óriási nyomást helyezett az MSZMP akkori vezetésére, ami szerepet játszott abban, hogy néhány hónapra rá itthon kitűzték Nagy Imre újratemetésének dátumát. Fejtő Ferenc, akinek addig Magyarországon nem lehetett leírni a nevét, 42 év honvágy után, ezen a napon lépett újra magyar földre száműzetéséből. Addig csak külföldön, azóta Magyarországon is számos állami kitüntetést és díszdoktori címet kapott.
Fejtőt üldözték a diktatúrák. Ő nemcsak értelmezte, generálta is az eseményeket. Szerepvállalása ma mintául szolgálhat a kirekesztés minden formája ellen. Martin Heidegger mondta, hogy „Mindannyian, minden alkalommal párbeszédet folytatunk az őseinkkel, és talán még inkább, még titokzatosabb módon, az utódainkkal.” Ez az emléktábla ebben segít. Van kire büszkének lennünk itt, Zuglóban.
(Az itt közölt szöveg Fejtő Ferenc zuglói, Limanova téri emléktáblájának augusztus 30-i avatásán hangzott el.)
