Állami támogatás híján az önkormányzati választáson kevesebb a zavart keltő kamujelölt, mint az országgyűlési voksolás idején, de azért most is találkozni különös indulókkal. A magát szociáldemokrata polgármesterjelöltként reklámozó Suda Dezső például úgy áll rajthoz a nyolcadik kerületben, hogy szórólapján még csak nem is szerepel, melyik városrészt szeretné vezetni. Terveiről konkrétumokat nem árul el, de ígéri, minden kicsit jobb lesz, és rögzíti: már „45 éve vagyok nős”. Suda 2014-ben a Schmuck Andor-párt polgármesterjelöltjeként próbálkozott a kerületben és 25 szavazattal zárt, 2018-ban már „ pártot” alapított Iránytű néven és parlamenti képviselő-jelöltnek indult, 33 voksot kapott. Most újra inkább polgármester lenne, és azt a pár szavazatot, amit begyűjt aligha a Fidesztől veszi majd el.
A Sudához hasonló jelöltekre ezúttal nagy számban nem számíthatnak a kormánypártok, de másféle extra támogatásra igen. Az utóbbi pár napban például két LMP-s és egy szocialista egyéni képviselő is kilépett pártjából, majd kiderült, hogy a Fidesz színeiben mérettetik meg magukat október 13-án. Ceglédi Zoltán politika elemző kérdésünkre azt mondta, ez a jelenség nem számít kamujelölt 2.0-nák, hiszen kamujelölt az, aki ellenzékinek álcázza magát. – Az, aki beáll a Fideszhez 5-9 év ellenzéki képviselőség után, az nem kamujelölt, hanem áruló bérkocsis – fogalmazott.
Zavaró – és a jelek szerint inkább a Fidesz számára hasznot hajtó – tényezőként ott vannak azok az indulók is, akik politikai teljesítményt nem tudnak felmutatni, de nevük, ismertségük miatt mégis valódi szereplőnek tűnnek. – Berki Krisztián vagy éppen Thürmer Gyula megalázóan kevés szavazatra számíthat, mindenki látja, miféle sanda szándékokkal szálltak be a kampányba – állítja a szakértő. De a jelek szerint ők nem is a megszerzett voksokkal szólhatnak bele a játszmába. Erre utal, hogy a Fidesz ifjúsági szervezete Berkit, Puzsér Róbert független- és Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelöltet egy plakáton ábrázolja, mintha csak egy csapathoz tartoznának.
Miként arra László Róbert választási szakértő felhívta a figyelmet, a Fidesz új taktikájának számít az is, hogy a helyben kirobbanthatatlan ellenzéki polgármestereket – ahol teheti –, nem legyőzni akarja, hanem átcsábítani. Ilyen például a főváros XX. kerületében Szabados Ákos, aki szocialistaként, majd függetlenként vezette Pesterzsébetet, most pedig a Fidesz támogatásával indul.
Újnak számít a Fidesz-KDNP fegyvertárában az is, hogy több településen és kerületben elkezdte „civilesíteni” jelöltjeit. Míg pár éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy egy fideszes polgármester, vagy egyéni képviselő jelölt ne hangsúlyozza a kormánypárt logóját és támogatását, most – ahogy arról a 444 és az Index is írt – sokan mintha épp rejtegetni próbálnák ezt. Ceglédi Zoltán szerint ez például akkor vetik be, ha egy pártlogikát átlépő ellenzéki „nagyvad” ellen indul egy kormánypárti jelölte. Példaként Botka Lászlót, az MSZP szegedi polgármesterét hozta fel. Botka kihívója a fideszes támogatással és a Kubatov-stáb kampányszervezésével induló, milliárdos vállalkozó, Nemesi Pál, aki Ceglédi Zoltán szerint magát függetlennek előadva próbál felnőni a polgármester mellé. A kormánypárt egyébként Szegeden a pár hónappal ezelőtti EP-választáson sem szerepelt túl fényesen: a szavazatok alig több, mint 40 százalékát szerezte meg.
Azt még a helyi ellenzék is elismeri, hogy Zalaegerszegen kifejezetten fifikás taktikával állt elő a Fidesz-KDNP. A szavazatmaximálás érdekében előtérbe tolták az idősek körében kifejezetten népszerű polgármesterüket, Balaicz Zoltánt, aki augusztusban Balaicz Zoltán Jelöltje néven egyesületet alapított. Az ajánlásgyűjtésnél pedig a Fidesz és a KDNP logója már alig látszott. Ennek a helyi ellenzék szerint részben az lehet az oka, hogy Zalaegerszegen a városvezető népszerűbb, mint a pártja, A Balaicz Zoltán Jelöltje elnevezés pedig egyértelműen az egyéni körzetek kormánypárti indulók minél jobb beazonosíthatóságáról szól. Miután az önkormányzati választás kevésbé szól a pártokról, mint a parlamenti, sokkal nagyobb a jelentősége a jelöltek személyének, azaz egy népszerű ellenzéki jelölt nagyobb eséllyel veheti fel a versenyt kormánypárti riválisával. Ez egyúttal azt is jelentheti, hogy veszélybe kerülhet a Fidesz-KDNP-s többség a közgyűlésben. A „közös” jelöltek neve mögé viszont a szavazólapon a Fidesz-KDNP mellé az egyesület nevét is odaírják, ahogy azt is: ő a polgármester embere. Ezzel az is kivédhető, ha esetlegesen egy másik, jobboldali jelölt is harcba száll a mandátumért, hiszen a választó egyértelmű iránymutatást kap, ki mellé tegye majd az ikszet.
Pécsen is civil egyesület mögé bújnak a kormánypártok, mivel Páva Zoltán regnálása alatt meglehetősen elhasználódott a Fidesz-KDNP. Így a vízilabda olimpiai bajnok Vári Attila a kormánypártok és az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) közös jelöltjeként indul. Az ÖPE a helyi köztudatban fideszes álcivil egyesületként él. Azt, hogy korántsem véletlenről, sokkal inkább központi megoldásról van szó, jelzi az is: Tapolcán a Szeretem a Városom Egyesület, Gyöngyösön pedig – a hasonló hangzású – Városom, szeretlek Egyesület jelöli a kormánypárti indulót. Ceglédi Zoltán szerint egyébként akkor is dönthet a narancs rejtegetése mellett egy fideszes, ha magát, öt vagy többévnyi polgármesteri teljesítményét érzi jobbnak, erősebbnek helyben, mint a mögötte álló párt támogatottságát. Ezt látszik alátámasztani Balaicz Zoltán esete mellett több fővárosi példa is: Wintermantel Zsolt újpesti és Bús Balázs óbudai polgármester is saját nevéről elnevezett civilszervezet jelöltjeként reklámozza magát.
