A nyári szünetben nemcsak azért nem betegek annyit a gyerekek, mert kevesebbet mennek közösségbe, hanem, mert olyankor az immunrendszerük is erősebb – mondta Jeszenszky Emma gyermekgyógyász. Az, hogy a nyári hónapokban a gyerekek nincsenek közösségben, kevesebb fertőzési kockázatot jelent, de kevesebb stressz is éri őket, hiszen nem kell korán kelni, kimarad a reggeli rohanás és a rengeteg plusz feladat. A több pihenés mellett, remélhetőleg sokat vannak szabad levegőn, mozognak és otthon talán egészségesebb, kiegyensúlyozottabb és vitamindúsabb ételeket is esznek – tette hozzá a MediCall orvosa.
A gyermekorvos szerint a betegségek szezonalitása évek óta eltűnőben van. Korábban télen a meghűlések, a torokgyulladások, nyáron pedig a bélrendszeri fertőzések domináltak, most viszont már mindig minden előfordul. Iskolakezdéskor pedig még nagyobb eséllyel keverednek a betegségek. Egyszerre lehet hűvös, nedves és meleg is az időjárás, hiszen sokszor napközben még felmelegszik a levegő. Ez növeli a hurutos, köhögős, torokfájós tünetek megjelenését, a játszótéren pedig könnyen felfázhatnak a kicsik.
A gyermekorvos tapasztalata szerint a gyerekek már sokszor a tanév első heteinek végére kifáradnak. Nehezen szoknak vissza a korai keléshez, hirtelen zúdul rájuk - ahogy a szülőkre is - a sok feladat. Ezért segíthet, ha fokozatosan próbáljuk terhelni őket és kisebb adagokban, csúsztatva növeljük a tennivalókat, az elfoglaltságokat és a különórákat. A multivitaminok, immunerősítők és a bélflóra erősítését szolgáló probiotikumok is segíthetik a gördülékeny visszatérést az iskolai, óvodai hétköznapokba. Az, hogy melyik gyermeknél mi válik be, egyéni, illetve a betegségekre való hajlam kérdése is, de C- és D-vitamin napi szedése mindenkinek ajánlott.
Fontos, hogy a sok teendő mellett is maradjon idő a megfelelő mennyiségű és minőségű alvásra, és iktassuk be a rendszeres mozgást a gyermek életébe, találjuk meg a számára megfelelő és szerethető mozgásformát. A fertőzések elkerülését szolgálja a megfelelő hidratálás is. A napi folyadékmennyiségbe beleszámít ugyan a leves és a gyümölcsök víztartalma is, de próbáljuk rávenni a gyereket, hogy sok vizet igyon. Egy bölcsődés gyermeknek körülbelül napi 1 liter a folyadékigénye, óvodásoknak 1-1,2 liter, kisiskolás kortól pedig nagyságrendileg 1,5 liter folyadékot kell naponta meginnia. Hasznos, ha ehhez már egészen pici korban hozzászoktatjuk a gyermekeket – hangsúlyozta a gyermekorvos.
Reggeli nélkül ne induljon el gyerek - hívta fel a figyelmet a szakember. Ez lehet egy szendvics felvágottal, sajttal, zöldséggel, de akár a manapság divatossá vált zabkása is, amit gyümölccsel, olajos magvakkal turbózhatunk. Javasolt a napi legalább egyszeri főtt étel fogyasztás, és érdemes kerülni a szénsavas, cukrozott üdítők, finomított fehér cukor és liszt, valamint nagyobb gyermekek esetében az energiaitalok rendszeres fogyasztását.
Ha a gyerek mégis megbetegszik, akkor sem kell mindenképpen orvoshoz menni, hacsak nem igazolásra van szükség. Jeszenszky Emma szerint általánosan elfogadott vélekedés a gyermekorvosok között, hogy néhány napos megfázást, torokfájást, köhögést, még ha lázzal is jár, a szülő is tud kezelni, hiszen ismeri a gyermekét, tudja, mi szokott használni és azt is érzi, mikor kell orvosi segítséget kérni.
