Húsz év óta most először hozta nyilvánosságra a Szövetségi Biztonsági Szolgálat azoknak a külföldieknek a számát, akik munkavégzés céljából érkeztek Oroszországba. A korábbi becslésekből nem derült ki egyértelműen a beutazások valódi célja, mivel a határon fel sem tették azt a kérdést, dolgozni vagy például tanulni érkezett-e az idegen. Most már rákérdeznek. A statisztika így sem tökéletes, mivel minden egyes be- és kiutazást regisztrálnak, függetlenül attól, hogy az illető a határ közvetlen túloldaláról jár-e be dolgozni, vagy sem. A korábbihoz képest mégis reálisabb képet lehet alkotni a migráció mértékéről.
Az idén az első félévben 2,4 millió külföldi jelentette ki, hogy munka céljából érkezett az országba az rbc.ru orosz honlap részletes beszámolója szerint, amelyet széles körben ismertetett az orosz média. Összesen több mint 15 millió külföldit fogadtak, de ők nemcsak dolgozni akarnak, sokan tanulnak, netán üzleti ügy, turizmus, vagy például magáncélból látogattak az országba. A legtöbben a volt szovjet köztársaságokból érkeztek. Üzbegisztán vezeti a listát: onnan 918 ezer embert fogadtak. A második Tádzsikisztán majdnem 524 ezerrel, a harmadik Kirgizisztán 265 ezerrel. Ukrajnából 165 ezer, Kazahsztánból 105 ezer ember utazott be.
A távolabbi világnak szerényebb a képviselete. Kínából 50,3 ezer, Németországból 10,8 ezer, Törökországból 10,2 ezer, Olaszországból 9,5 ezer, Szerbiából 6,9 ezer ember érkezett munka céljából. Az Egyesült Államok 3,7 ezer emberrel, Nagy-Britannia 4,3 ezer emberrel szerepel a kimutatásban. Alig van olyan ország, ahonnan ne érkeztek volna külföldiek. Namíbia, Sierra Leone, Botswana, Grenada, Burkina Faso épp úgy szerepel a korábbi felsorolásokban, mint Suriname vagy Guadeloupe. A skála széles: a Ritzben élő amerikai üzletemberektől az üzbég házmesterekig, akiknek egyike másika olyan lakásba jelentkezik be, ahová korábban már vagy negyvenen bejelentkeztek.
Nem mindig deríthető ki, ki milyen céllal érkezett Oroszországba. A munkát keresők közül korábbi kimutatások szerint a legtöbben az építőiparban (34 százalék), a szolgáltatásban (13 százalék) és a feldolgozóiparban (10 százalék) helyezkedtek el.
Minden statisztika megkérdőjelezhető, már csak azért is, mivel a bonyolult szabályozás miatt a legtöbben illegálisan vállalnak munkát. Jellemző, hogy egy 2017-es hivatalos statisztika szerint Ukrajnából 3,3 millióan, Kazahsztánból 2,5 millióan, Üzbegisztánból 1,1 millióan érkeztek. Összesen 11,9 millióan. Legalább a felük be sem jelentkezett új lakóhelyén. A legnépszerűbb városok Moszkva, Szentpétervár, Novoszibirszk, Krasznojarszk és Jekatyerinburg.
Az elmúlt év tapasztalata az, hogy a be- és a kiutazók száma között alig van különbség, tehát a migráció nem képes ellensúlyozni az orosz népesség drámai fogyását. Már csak azért sem, mert az Oroszországból is sokan mennek külföldre, hogy munkát vállaljanak. Az év elejére már 300 ezren léptek külföldön munkába, elsősorban a volt szovjet köztársaságokban, valamint Németországban, Kanadában és Kínában.
Alapjában véve alacsonyan képzett munkaerő érkezik külföldről. Ezen szeretnének változtatni. Mint erről a „Kommerszant” című lap beszámolt, a gazdasági minisztérium arra törekszik, hogy megkönnyítse a magasan képzett migránsok beutazását és munkába állását. Tavaly 28 ezer munkaengedélyt adtak ki a számukra. Ezt mindenképpen növelni szeretnék. Az eddigieknél könnyebben kaphatnának orosz állampolgárságot azok a külföldiek, akik orosz főiskolát vagy egyetemet végeztek.
Oroszországban egyébként a migrációt természetes folyamatnak tekintik, a más nemzetiségűek állandó jelenlétét ugyancsak.