- Természetesen elképzelhetetlen lenne, hogy Ausztriában egy választási kampányban a közmédiában ne adjanak teret az ellenzéki politikusoknak, ne legyenek televíziós viták. Nálunk három hét múlva lesznek előrehozott választások, éppen ma este szervezünk egy beszélgetést minden érintett párt részvételével - Alexander Wrabetz, az osztrák közszolgálati tévé irányító testületének vezetője a lengyelországi Kryniczában szervezett éves gazdasági fórumon válaszolt a Népszava kérdéseire.
Alexander Wrabetz szerint évtizedek óta nem történt olyan Európában, mint ami a magyar médiában zajlott le a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásával. - Sok helyen tapasztalható tulajdonosi koncentráció, ami önmagában nem feltétlenül baj, bár sok esetben aggodalomra ad okot, ezt csak egy nagyon erős, a média függetlenségét jelentő szabályozással lehet ellensúlyozni, amennyire én ismerem, Magyarországon ma nem ez a helyzet – mondta. Az osztrák médiairányító testület vezetője szerint szintén aggasztó, hogy különösen a kelet-közép európai régióban vált tendenciává, hogy a média világán kívülről érkező üzletemberek, oligarchák vásárolnak fel médiumokat, valójában nem világos motivációktól vezérelve. Ezzel párhuzamosan pedig sok helyen teret veszít a közmédia a hírfogyasztás terén. A magyar közmédiával kapcsolatban Alexander Wrabetz azt is megjegyezte, hogy aggályosnak tartja, hogy a minden közszolgálati hírforrásnak ugyanazokat az MTI híreket kell használnia, a köztévének nincs önálló hírszerkesztősége. - A közmédia legnagyobb tőkéje az emberek bizalma, ha ez elveszett, nagyon nehéz visszaszerezni – mondta.
A fórumon egyébként arról is beszélt, hogy ő már „nyolc kormányfőt élt túl, nagyon nehéz leváltani, ez is a függetlenség garanciája lehet” a közmédia szempontjából. A beszélgetés résztvevői valamennyien hangsúlyozták, hogy a sajtó függetlensége a média gazdasági függetlenségét is jelenti. - A fő kérdés, ezt hogy biztosítjuk. Ha visszafogják a költségeket, az nem használ a függetlenségnek. Ha a pénzügyminiszteren múlik a költségvetés, az nem használ a függetlenségnek – mondta Wrabetz, aki ezért örül, hogy az osztrák köztévé az előfizetési díjakból él, mert ez független pénzforrás. Az osztrák háztartások 95 százaléka fizet díjat, 90 százalékukban naponta nézik a köztévét, „és bíznak benne”.
Lengyel kollégája, Maciej Lopinski arról beszélt, a lengyel médiafelügyelet csak a költségvetési pénzek felhasználását ellenőrzi, nincs köze a tartalomhoz. Lengyelországban is független a finanszírozás a kormánytól. Két forrás van: előfizetési díjak és reklámok. Igaz, 2008-ban megszüntették az előfizetési díjakat, és 2016-ig évente a kormány döntött a közmédia költségvetéséről, de 2016-ban újra bevezették, azóta jobb a helyzet. Igaz, az ebből befolyó pénz egyelőre nem elég, és minden évben a parlament dönt a kiegészítésről, ez nem jó Lopinski szerint.
Ukrajnában teljesen más a helyzet. Mint Janina Sokolova, a TV5 munkatársa elmondta, az országban a közélettel is foglalkozó tévécsatornák nagy része ugyan magánkézben van, de az oligarchák által birtokolt csatornák általában a tulajdonosok érdekeit követik. Ő Petro Porosenko volt elnök tévéjének dolgozik, és „ő maga ugyan függetlennek tartja magát, de tudja, hogy ezt nem minden kollégája mondhatja el”.
