Mintegy 1,7 millió 75 évesnél fiatalabb EU-s állampolgár vesztette életét 2016-ban, abban az évben, melyről az Eurostat legfrissebb ilyen irányú statisztikája szól. Az adatokat elemző uniós statisztikai hivatal azt írja, az előbbiek közül 1,2 millió haláleset tekinthető idő előttinek, és ebből
741 ezer haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtásával és egyéb megelőző beavatkozásokkal;
422 ezer esetben pedig annak ellenére haltak meg emberek, hogy egészségügyi problémájuk kezelhető lett volna.
A halál oka legtöbbször - 68 százalékban - szívroham, sztrók, illetve rákos megbetegedés. 7 százalékot tesznek ki például az alkoholfogyasztáshoz fűződő esetek, de ide tartoznak még a balesetek (4 százalék) és az öngyilkosságok (szintén 4 százalék) is. A számok minden esetre komoly eltérést mutatnak a különböző tagállamokat nézve.
Uniós szinten a megelőzhető halálesetek aránya 43,3 százalék, a kezelhető, mégis halállal végződő eseteké 24,7. A megelőzhető halálesetek tekintetében Bulgária áll a legjobban, ahol arányuk mindössze 35,4 százalék, Ciprus a második 39,2 százalékkal, a harmadik pedig Málta 39,9 százalékkal. A lista végén Szlovénia áll 53,5 százalékkal, aztán
A kezelhető, de halálos kimenetű esetek aránya a legkisebb Franciaországban (19,3 százalék), Belgiumban (20,5 százalék) és Dániában (21 százalék). Az arány a legmagasabb Romániában (31,9), majd Szlovákia (30,8) és Litvánia (30,1) következik. Magyarországon ez az arány 27,8 százalék - ezzel a vizsgált össze ország közül Szerbia (27,9) és Ciprus (27,4) között vagyunk. Ugyan e tekintetben nem kiugró a hazai helyzet, összességében nincs ok a büszkeségre: a statisztika szerint
Ez 46 387 ember idő előtti halálát jelentette a vizsgált évben. A miénk ezzel a harmadik legrosszabb bizonyítvány az EU-ban, a preventív rendszer és egészségügyi ellátás csak Romániában és Litvániában szerepelt rosszabbul, bár a különbség csak tizedszázalékos.
