Buzgón magyarázza a bizonyítványát az magyar ügyészség, friss közleményüket legalábbis nehéz lenne másként érteni.
Miután kedden kiderült, hogy az uniós csalás elleni hivatal tavaly Magyarországon indította és zárta le legtöbb, EU-pénzek csalásgyanús felhasználása miatt indított vizsgálatát, a Polt Péter felügyelte hivatal saját honlapján alaposan megdicsérte magát.
Közleményükben kifejtik, hogy remek az OLAF-fal folytatott együttműködésük, és bár erre semmi nem kötelezné őket, mindig nyomozást rendeltek el az uniós hivatal ajánlásai alapján, vagy a már folyamatban lévő nyomozáshoz csatolják a befutó ajánlásokat (igaz, az Elios-ügyben azért vádemelésig sem jutottak – a szerk).
És hogy miért tartják kitűnőnek saját munkájukat?
Mert az OLAF 2018-ra vonatkozó éves jelentéséből egyértelműen kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF ügyek 45 %-ában emelt vádat. Ez a szám lényegesen magasabb mint a 36 %-os uniós átlag. Ugyanezen arány például Németországban 21 %, Franciaországban 25 %, míg Finnországban 0 %.
Mert bár az OLAF tavaly nálunk indította el a legtöbb, uniós források csalásgyanús felhasználása miatt elrendelt vizsgálatot, a kilenc ellenőrzésből pedig hetet zárt le a magyar hatóságoknak küldött ajánlással, ezek közül csak négy volt igazságügyi ajánlás, és azok közül háromban már amúgy is nyomozás zajlott itthon.
Az igazságügyi ajánlások száma pedig folyamatosan csökken, 2015-ben és 2016-ban még 10-10 ajánlás érkezett, 2017-ben már csak 6 ajánlás, 2018-ban az említett 4, míg 2019-ben eddig még nem érkezett az OLAF-tól igazságügyi ajánlás.
Összefoglalva megállapítható – dől hátra elégedetten az ügyészség – hogy Magyarország igazságügyi hatóságai folyamatosan jó teljesítményt nyújtva, az OLAF-al a legszélesebb körű együttműködésben, egyre nagyobb mértékben derítik fel az OLAF által is vizsgált ügyeket.
Hogy a helyzet azért nem ennyire rózsás, azt jól jelzi, hogy
Ennek megfelelően a felzárkóztatási és agrártámogatások 3,84 százalékának visszafizettetését javasolta, ami többszöröse a 0,45 százalékos uniós átlagnak. Magyarországon kívül csak Szlovákia 2,29 százalékos “teljesítménye” haladta meg ezt arányt.
Valószínűleg az sem a kiváló teljesítménynek köszönhető, hogy Ville Itälä, az OLAF igazgatója jövőre személyesen egyeztetne Polt Péterrel és más igazságügyi vezetőkkel arról,,miért van nálunk annyi, gyanúsnak talált uniós pályázati ügy.
Itälä az euronews.hu-nak nyilatkozva azt is megjegyezte, hogy szeretné, ha Magyarországon jobban, hatékonyabban követnék az OLAF ajánlásait; ez sem utal éppen az ügyészség által emlegetett példás együttműködésre.
