A Fővárosi Törvényszék szerdán jogerősen 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azt az egykori vállalkozót, akit többek között azzal vádoltak, hogy kölcsönügyleteiben fedezetként hamis aranytömböket használt fel - derül ki a bíróság közleményéből.
Az ítélet mondhatni váratlanul született meg: a szerdai tárgyalásai napon a tervek szerint a bizonyítási eljárás folytatódott volna, azonban a vádlott felszólalt és a váddal egyezően beismerte bűnösségét. Nyilatkozatát a törvényszék el fogadta, az ügyészség pedig perbeszédében – az enyhítő körülményekre tekintettel – támogatta a törvényi középmértéktől eltérő, enyhébb szabadságvesztés kiszabását.
Néhány réztömbbel vágták át a fél világot
Az ítélet szerint a vádlott kézizálog-hitelezési tevékenységet folytatott az általa alapított Kft.-ben és
Zrt.-ben. Mivel vállalkozásait a tönk szélére sodorta a pénzügyi válság, úgy döntött, hogy fiktív zálogkölcsön-ügyletekkel lendíti fel üzleti forgalmát. A könyvelésben ezek persze valós ügyletként szerepeltek, így biztosítani tudták a cégeket refinanszírozó bankok megkövetelt fedezettségi szintjét, sőt, további hiteleket tudtak lehívni.
A trükkös üzlet beindult, a vállalkozó pedig további forrásokért újabb bankokat, cégeket és magánszemélyeket győzött meg a hitelezésről. Módszere egyszerű csalásra épült: a kölcsönöket úgy szerezte meg, hogy az összegüknél nagyobb értékű aranytömböket ajánlott fedezetként – valódi aranya azonban sosem volt, a nemesfémre megszólalásig hasonló tömböket Kft.- je ötvöse öntötte ki rézből és egyéb segédanyagokból.
Az arany mellett a vádlott vállalati kötvénykibocsátással is manipulált, Zrt.-je pedig több millió euró névértéken adott el papírokat is. A megszerzett pénzből ugyanakkor a cégvezető a két vállalkozás működési költségeit és tartozásait próbálta rendezni, bővítésre, befektetésekre már nem került sor.
A vádlottat így több rendbeli csalás bűntette, hamis magánokirat felhasználásának vétsége és számvitelrendje megsértése miatt ítélték el. A törvényszék a büntetés kiszabásakor figyelembe vette az enyhítő körülményeket: a vádlott büntetlen előéletét, jelenleg fennálló személyi körülményeit, az időmúlást és azt, hogy a büntetőeljárás részben önfeljelentésére indult, továbbá hogy feltáró jellegű beismerő vallomást tett.
A vállalkozót egyúttal kötelezték, hogy a vádiratban indítványozott kártérítést fizesse ki a megkárosított pénzintézetek, két gazdasági társaság és két magánfél részére. Az ítélettel szemben sem az ügyészség, sem a vádlott és védője nem fellebbeztek, így az jogerős.
