Afganisztán;Amerika;tálibok;

Amerikai helikopter Kabul felett

- Újabb Irak-effektustól tartanak

Több, korábban Afganisztánban szolgáló amerikai nagykövet is szót emelt a gyors kivonulás ellen.

Kétségtelenül a külföldi állampolgárok ellen irányult az a terrortámadás, amely keddre virradóra történt az afgán fővárosban, ugyanakkor egy EU-tagállam nagykövetségét is érintette – derült ki a káosz lecsillapodása után. Négyszáz külföldit sikerült kimenekíteni, de a tálibok által vállalt merényletben így is 21-en vesztették életüket, és 119-en súlyosan megsérültek.

A támadás a román nagykövetségnek is helyet adó Green Village épületegyüttest érintette, egy román diplomata meghalt, egy másik válságos állapotban van. A román külképviselet használhatatlanná vált. Bár az év eleje óta ez volt a második robbantás a Green Village közelében és a 18. Kabulban, amelyek során legkevesebb 193-an életüket vesztették és 897-en megsebesültek, külföldi diplomata nem volt eddig az idei áldozatok között.

A robbantás helyszíne

Az ingatlanban humanitárius és más nemzetközi szervezetek működtek, és minden bizonnyal elsősorban azért vált célponttá, mert itt tárgyalt Asraf Gáni afgán államfő és Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja. Khalilzad ismertette az elnökkel a katari fővárosban február óta zajló amerikai-tálib tárgyalások eredményeként létrejött megállapodást, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki öt afganisztáni amerikai támaszpontról 135 napon belül, ha Donald Trump elnök is rábólint a megállapodásra. Ezek után mindössze 8600 amerikai katona maradna az ország területén. Bár korábbi sajtóértesülések szerint a tálibokkal folytatott amerikai tárgyalások alapígérete az, hogy Washington másfél éven belül teljesen kivonja katonáit Afganisztánból, (ezt ígérte Donald Trump elnök még a 2016-os választási kampányában, és azóta is többször hangoztatta, hogy Amerika nem akar a világ csendőre maradni), erről egyelőre nincs nyilvános megállapodás. 

Afgán-amerikai tárgyalás Kabulban

Az amerikai teljes kivonulástól azonban sokan tartanak. Mindenekelőtt az iszlamista rémuralom visszatérésétől rettegő helyiek, de nemzetközi szakértők is azt valószínűsítik, hogy a kivonulás után újra kitörne a polgárháború a tálibok és a nemzetközi erők által támogatott világi kormányzat között. De több, korábban Afganisztánban szolgáló amerikai nagykövet is szót emelt a gyors kivonulás ellen. Az AFP hírügynökség által ismertetett közös levelükben arra figyelmeztették a washingtoni adminisztrációt, hogy bár támogatják mind a tárgyalásos rendezést, mind a részleges, mind a távlati teljes kivonulást, azt csakis akkor lehet megtenni, ha először biztosítják a belső békét Afganisztánban. A kivonulás nem előzheti meg a végleges békeszerződést – figyelmeztettek a diplomaták. Az aláírók között olyan nevek szerepelnek, mint John Negroponte (helyettes államtitkár 2007-2009), James Dobbins (afganisztáni különmegbízott 2013-2014), illetve a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadást követő háború óta Afganisztánban szolgáló öt washingtoni nagykövet. Az aláírók szerint az Egyesült Államok és a NATO légierejének a helyszínen kell maradnia a béketárgyalások idején is a tálibok, az al-Kaida és az Iszlám Állam együttes fenyegetésének ellensúlyozására.

A százezres-milliós demonstrációknak ez már csak az egyik fő követelése.