A regeneratív gyógymódok során az orvosok különféle eljárásokkal kicserélnek, újra alkotnak, vagy regenerálnak sejteket, szöveteket, szerveket. A tán leginkább ismert az őssejt-terápia, amely a kezelésekért jó pénzt felszámító klinikák szerint segíthet a demencián, az autizmuson, a multiplex szklerózison és az agyi eredetű mozgási rendellenességeken is.
Mindnyájunknak vannak őssejtjei, amelynek két fajtája van. Az embrionális őssejtek bármilyen más sejtté képesek átalakulni, a felnőtt szöveti őssejtek pedig arra képesek, hogy akkor lépjenek akcióba, ha pótolni kell természetes módon elhalt, vagy sérüléskor elpusztult izom, vér, bőr, emésztőrendszeri sejteket. Ezeknek a száma azonban meglehetősen alacsony, ezért az őssejtterápia akkor indult fejlődésnek, amikor laboratóriumi körülmények között sikerült őket szaporítani. Az embrionális őssejtek felhasználásával kapcsolatban azonban etikai kételyek merültek fel, a felnőtt őssejteket pedig – mivel átalakulási képességük korlátozott – újra kell programozni, írta a BBC.
Néhány betegség, például a leukémia vagy a limfóma és a mielóma kezelésére már több országban elfogadott a terápia, és néhol a szem kémiai sérülései esetén is alkalmazzák. Más betegségek azonban csak bizonyos országokban kezelhetők ilyen módon, ezért őssejtterápia-turizmus jött létre: Ukrajna, Panama és Thaiföld a főbb célországok. 2018-ban 432 USA-ban bejegyzett cég kínált kezeléseket 716 klinikán. Az árak azonban az egekben vannak, ezért nem csoda, hogy az Amerikai Orvosi Társaság 408 olyan kampányt vett számba, amelyen egyrészt pénz gyűjtöttek őssejt kezelésekre, másrészt donorokat kerestek hozzájuk. De a kampányok alig, vagy egyáltalán nem említik a kockázatokat, mindössze 26 szólt valamilyen módon róluk, pedig azok nem elhanyagolhatók. Floridában 2015-ben négy beteg vakult meg, miután sárgafolt sorvadásukat ilyen módon kezelték. Tavaly – szintén Amerikában – 17-en kaptak bakteriális fertőzést köldökzsinórból származó vérinjekciók után.
A tömegeket megszólító gyűjtőakciók azonban hajlamosak az előnyök túlhangsúlyozására, miközben nincs bizonyíték arra, hogy az őssejtterápiával eredményeket lehetne elérni autizmus esetében. Szintén igazolhatatlan, hogy az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) – ebben a betegségben szenvedett Stephen Hawking - estében hatásos lenne a terápia. Az Amerikai Orvosi Társaság újságja a kampányok 43,6 százalékában talált olyan állításokat, amelyek határozottak, vagy biztosak voltak a kezelések hatásosságát illetőleg, de ezek olyan klinikáktól származtak, akik eredményeikről szóló cikkeiket véleményezések nélkül tették közzé, és előzetes kutatásaikat bejegyzetlen intézetekben folytatták.
Sok beteg azonban úgy érzi, nincs ideje, hogy megvárja az elhúzódó klinikai tesztek eredményeit, ezért nem hibáztathatók, ha igénybe veszik a kezelést akkor is, ha a kockázat daganat kialakulása.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) honlapján arra figyelmeztetnek, hogy csak olyan módszerekkel kezeltessék magukat a betegek, amelyeket az FDA elfogadott. A Kaiser Family Foundation kaliforniai nonprofit szervezet honlapján pedig arról jelent meg írás, hogy még az elit kórházak sem húzódoznak a bizonyítatlan hatású őssejt és más hasonló, regeneratív terápiák alkalmazásától. Köztük vannak olyan elismert intézmények, mint a Swedish Medical Center Seatle-ben, a Mayo Clinic, a Cleveland Clinic és a Miami Egyetem.
A kutatók azt remélik, hogy az őssejtek egy napon hatékonyak lesznek számos egészségi állapot javításában és betegség kezelésében
