Öt órás vita után egyhangúlag szavazta meg a Törökországban kormányzó Igazságosság és Fejlődés Pártjának (AKP) végrehajtó bizottsága Ahmet Davutoglu volt külügyminiszter és ex-miniszterelnök, illetve három másik AKP-s parlamenti képviselő kizárását. A döntést a fegyelmi bizottság hozza majd meg, napokon belül, számolt be a kormányközeli Hürriyet török napilap alapján a Reuters és az AFP hírügynökség. Tekintettel arra, hogy a végrehajtó bizottság ülését is maga Recep Tayyip Erdogan államfő és egyben pártelnök vezette, nem kérdéses, miként dönt majd a fegyelmi bizottság az elnökkel szembeszegülő politikusok ügyében.
A büntetésre várók közül legismertebb, és ezáltal Erdoganra és rezsimjére nézve a legveszélyesebb Ahmet Davutoglu, aki civilben történészprofesszor és akadémikus, az AKP egyik legtekintélyesebb korábbi politikusa. Davutoglu önként mondott le a két évig betöltött miniszterelnöki tisztségről 2016–ban, amikor megkezdődtek az előkészületek arra a 2017-es alkotmánymódosító népszavazásra, amely révén elnöki köztársasággá vált Törökország. Az ellenzék és a nemzetközi megfigyelők szerint is csalással, minimális előnnyel megnyert referendumon az ország polgárai arról szavazhattak, adjanak-e szinte korlátlan hatalmat Erdogan kezébe. Erre hivatalos indoklás szerint a politikai stabilitás érdekében volt szükség. Davutoglu az ellenzők közé tartozott, nem vállalta a további miniszterelnökséget. Utóda a kormány élén az elnöki rendszer bevezetéséig az a Binali Yildirim lett, akit idén isztambuli főpolgármester jelöltként indított az AKP és Erdogan. Yildirim márciusi majd a megismételt júniusi választáson elszenvedett veresége Ekrem İmamoglu kemalista ellenzéki jelölttel szemben viszont már mindenki számára láthatóvá tette az elnök és rezsimje támogatottságának gyengülését és felerősítette az AKP-n belüli elégedetlenek hangját.
Davutoglu lemondása óta többször bírálta mind az AKP politikáját, mind magát Erdogant. Kifogásolta az isztambuli választás megismétlését, jelezve, hogy az AKP eltért eredeti értékeitől. Júliusban egy, a Financial Times brit napilapnak adott interjúban azt állította, hogy a párton belül elégedetlenséget szült az irányváltás. Az Igazság és Fejlődés Pártja egykor nagyra tartotta a szabadság, a vélemény- és a szólásszabadság, az igazságosság értékeit, az utóbbi három évben azonban azt tapasztalta, hogy figyelmen kívül hagyják ezeket az alapvető értékeket, amelyeket amúgy egész életükben tiszteletben tartottak, panaszkodott a volt miniszterelnök. Úgy vélekedett, hogy az Erdogannak korlátlan hatalmat biztosító elnöki rendszerre való áttérés az ország alapvető struktúráit rombolja le és meggyengíti az intézményrendszert.
Augusztusban szót emelt a három kelet-törökországi kurd többségű város - Diyarbakir, Mardin és Van – polgármestereinek letartóztatása miatt. Mindhárom városvezető a kurdbarát HDP ellenzéki párt színeiben szerzett mandátumot, őket, akárcsak a párt országos vezetőit terrorváddal fosztották meg szabadságuktól.
Davutoglu bírálatai annak fényében váltak egyre veszélyesebbé Erdogan és a rezsim számára, hogy felröppent a hír, miszerint az AKP-ból kivált politikusok a volt államfővel, Abdullah Güllel közösen új, rivális konzervatív pártot alapítanak. A rebellisek között olyan nevek is szerepelnek, mint a júliusban kilépett Ali Babacan volt miniszterelnök-helyettes, gazdasági és külügyminiszter. Mind Gül, mind Babacan az AKP alapítók közé tartoztak.
Arról egyelőre ellentmondóak az értesülések, hogy Davutoglu is csatlakozik-e vagy sem Babacan és Gül új formációjához vagy maga is önálló pártot alapít.
