Közelítsük meg pozitívan a kérdést: Szászországban és Brandenburgban vasárnap, az öt évvel korábbihoz képest jóval magasabb részvétel mellett, a választók háromnegyede a szélsőségeket elutasító politikai erőkre voksolt a tartományi választáson. A nagykoalíció pártjai, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták fellélegeztek, a CDU Szászországban, az SPD pedig Brandenburgban megőrizte első helyét.
Ennyit a pozitívumokról. Az azonban mindenképpen aggasztó, hogy Szászországban 27,5, Brandenburgban pedig 23,5 százalék tartja elfogadhatónak a kirekesztés ideológiáját. Ennyien érzik a német újraegyesítés veszteseinek magukat.
Nem mehet tovább minden a régi kerékvágásban. Az uszítást elutasító demokratikus pártoknak valamit tenniük kell azért, hogy ne érezze magát másodrendű állampolgárnak a keletnémetek ilyen jelentős hányada. A jelek szerint nem elég az a hatalmas összeg, amit Berlin a felzárkóztatásra fordított, jobban kellene ápolni a keletnémetek lelkét. Hiszen nem lehetnek kétségeink afelől, hogy az AfD tovább radikalizálódik majd. Ennek pedig nagyon súlyos következményei lehetnek, függetlenül attól, hogy a nyugatnémet tartományokban messze nem ennyire népszerű az Alternatíva.
Miként változik a szövetségi politika? A vasárnapi eredmény után csökkent az esélye a nagykoalíció felbomlásának. Ha az SPD Brandenburgban második helyre szorult volna az AfD mögött, nehéz lett volna fenntartani az uniópártok és a szociáldemokraták együttműködését. A nagykoalíció megmaradásának szociáldemokrata ellenfelei továbbra is érvelhetnek ugyan azzal, hogy az SPD mindkét tartományban jelentős visszaesést könyvelhetett el, a párt népszerűsége azonban a vártnál kevésbé csökkent. (Azért sem valószínű egy előrehozott választás, mert az SPD-nél vasárnapig jelentkezhettek a jelöltek a pártelnöki tisztségre, s az új vezetést csak december elején választják meg.)
A fényt az alagút végén a Zöldek jelentik. Várhatóan mindkét tartományban bekerülnek a kormányba, és lendületükkel talán sikerül háttérbe szorítani a populista ideológiát.