Végpontra jutott a kormányzat a Microsoft ügyben folytatott kommunikációja: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) azt közölte Harangozó Tamás szocialista frakcióvezető-helyettessel, hogy csak a kormány, a miniszterelnök, azaz Orbán Viktor utasítására folytathat le vizsgálatot a Microsoft szoftvervásárlások ügyében. A helyzet sajátossága, hogy a Microsoft ügyben felmerült, volt olyan csalásgyanús ügy, amihez Orbán jóváhagyását is kikérték, illetve a szoftverbeszerzések körül felbukkantak a miniszterelnök családtagjai.
Harangozó Tamás az esetet ismertető sajtótájékoztatóján elmondta: korábban levélben kereste meg az összes, a Microsoft-ügy kivizsgálására hivatott hatóság vezetőjét, hogy indítson eljárást és kezdeményezze a Microsoft-szoftverbeszerzések Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) előtti vizsgálatát. Azonban a tíz hatóság közül mindössze négy válaszol a képviselőnek, de mind azt fejtegették, hogy ők miért nem illetékesek kivizsgálni az ügyet.
Harangozó Tamás levelére a Kehi nevében Gaál Szabolcs Barna elnökhelyettes azt válaszolta, hogy a hivatal a kormány által előzetesen jóváhagyott terv alapján végzi az ellenőrzéseit, soron kívüli ellenőrzésre pedig csak a kormány vagy a miniszterelnökség adhat nekik utasítást.
Amúgy a vonatkozó jogszabály szerint a Kehi feladata „a közpénzek felhasználását, a nemzeti vagyonnal való gazdálkodást, annak megóvását, a közfeladatok hatékony, gazdaságos és eredményes ellátását vizsgáló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési vagy tanácsadó tevékenység”. Mint azt a szocialista képviselő is elmondta a hétfői sajtótájékoztatóján,
A KEHI-éhez hasonló csavaros válasz született az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) részéről is. Bár az amerikaiak szerint megbundázott Microsoft-közbeszerzések uniós pénzből mentek, azonban az EUTAF szerint nekik „nem áll módjukban” vizsgálódni. Dencső Balázs főigazgató szerint ugyanis ők az Európai Bizottság előírásai alapján „véletlen statisztikai módszerrel” vesz mintát. „Amennyiben a következő mintavételezések során az érintett beszerzések kiválasztásra kerülnek, azokat vizsgálni fogjuk” - ígérte levelében Dencső.
„Nem tudom, hogy milyen indoka van a hivatal létének, ha ilyen ügyben sem tud eljárni” - kommentálta a levelet Harangozó Tamás.
Ami az amerikai igazságügyi szervek nyomozása alapján már tudható: 2013 és 15 között a Microsoft magyar leányvállalata komoly árengedménnyel adott el licenceket kormányközeli közvetítő cégeknek, amelyek azokat piaci áron adták tovább többek között a rendőrségnek (ORFK) és a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak, mindebből pedig valakik százmilliós hasznot húztak. Az ügyben időközben a Központi Nyomozó Ügyészség (KNYF) nyomozást rendelt el különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt.
A nyomozás pikantériája, hogy nemrégiben az is kiderült: a Legfelsőbb Ügyészség is vásárolt 2013-2014 ben több mint 236 millióért Microsoft-licenceket. Harangozó Tamás úgy fogalmazott: ez magyarázat lehet arra, hogy 2018-ban Polt Péter legfőbb ügyész miért ejtette a Microsoft ügyet bűncselekmény hiányában. A képviselő emlékeztetett, Romániában a magyaréhoz hasonló korrupciós cselekménysorozat történt ám ott - magyar szemmel nézve csodával határos módon - a bűnüldöző hatóságok tették a dolgukat, és ott már több volt kormányszereplő is jogerős büntetést kapott.
