A tartományi voksolások végeredménye megerősítette az urnazárást követően nyilvánosságra hozott adatokat: az AfD sem Szászországban, sem Brandenburgban nem végzett az élen, miközben a május végi európai parlamenti választáson mindkét tartományban a legtöbb voksot zsebelte be. Szászországban a CDU 32,1 százalékkal nyert, ami tetemes, 7,3 százalékos visszaesés 2014-hez képest. Tekintve azonban, hogy egy-két hónapja még az AfD állt az élen, s a radikális párt „csak” 27,5 százalékot szerzett, az eredményt megkönnyebbülés fogadta a kereszténydemokraták központjában. A Balpárt szintén igen sok szavazót vesztett, 10,4 százalék voksolt a pártra, miközben 2014-ben még 18,9 százalékot szerzett. A Zöldek végül nem tudtak jelentősen megerősödni, bár 8,6 százalékuk majdnem három százalékkal több, mint öt éve. Az SPD történelmien gyengén szerepelt 7,7 százalékkal, ami 4,7 százalékos csökkenés.
Mégsem volt gyászhangulat az SPD berlini központjában. A legnagyobb célt, nevezetesen azt, hogy a párt megőrizze elsőségét Brandenburgban, sikerült teljesíteni függetlenül attól, hogy 26,2 százaléka az eddigi leggyengébb eredménye a tartományban. Ugyanakkor az AfD 23,5 százalékot kapott, így majdnem három százalék választotta el a két pártot, miközben a közvélemény-kutatók fej-fej melletti küzdelmet vetítettek előre. E tartományban is feltűnő a Balpárt visszaesése, 18,6-ról 10,7 százalékra. Sok keletnémet eddig úgy érezte: a Balpárt képviseli az érdekeiket, s mondja ki azt, hogy a keletnémet felzárkóztatás – szerintük – nem volt sikersztori, nagy különbségek maradtak. A volt NDK-s állampárt utódpártjának szerepét azonban teljesen átvette az AfD, aminek oka lehet az is, hogy a Balpárt sokkal kevésbé radikális, mint tíz, vagy húsz évvel ezelőtt.
Ami a koalíciós esélyeket illeti, Szászországban a CDU az SPD-vel és a Zöldekkel alakíthat új kormányt, Brandenburgban viszont elvileg baloldali kabinet is létrejöhet, de az SPD-CDU-Zöldek formáció talán valószínűbb.
Az AfD azt követeli, hogy „nagyszerű eredménye után” beleszólhasson a két tartomány ügyeibe. Alice Weidel, a párt frakcióvezetője szerint „antidemokratikus lenne a választókkal szemben, ha nem vennének minket számításba”. Az AfD-t irányító Alexander Gauland pedig arról beszélt, hogy a választás eredménye megerősítette az Alternatíva eddigi politikáját. Nyitottnak mutatkozott Szászországban egy a CDU-val való kormányzati együttműködésre.
Az AfD tehát a kereszténydemokratáknak udvarol, hogy kormányra kerüljön. Ezt azonban hiába teszi. Annegret Kramp-Karrenbauer pártelnök, német hadügyminiszter az ARD reggeli műsorában leszögezte, szó sem lehet az AfD-vel való együttműködésről. Csatlakozott hozzá Manuela Schwesig, a szociáldemokratákat irányító triumvirátus egyik tagja, aki szintén kizárt bármiféle együttműködést a radikálisokkal.
A kérdés az, hogyan hat az eredmény a nagykoalícióra. Egyelőre sehogy, hiszen októberben újabb keletnémet választást rendeznek, akkor Türingiában. Az SPD csak év vége felé dönt a nagykoalíció eddig eredményeiről és a nagykoalíció megmaradásának hívei érvelhetnek azzal, hogy az SPD Brandenburgban is kormányzati tényező lesz. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy elcsendesednek azok a hangok, amelyek szerint fel kell mondani a nagykoalíciót a CDU-val. Gesine Schwan, az SPD elnökjelöltje szerint a szövetségi koalíciós szerepvállalás nem segítette az SPD-t. Egy brandenburgi felmérés szerint a megkérdezettek 60 százaléka véli úgy: a párt rosszabb eredménye a nagykoalíciós részvétel miatt lehet.
