A Belügyminisztérium kezdeményezi a kormánynál a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet meghosszabbítását - válaszolta a tárca az Index.hu kérdésére. A BM-et azután keresték meg, hogy a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergely már beharangozta az újabb meghosszabbítást.
Magyarországon 2015 őszén hirdettek ki először tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet, akkor még csak az ország néhány megyéjére, 2016 márciusa óta pedig már az ország egész területére érvényes. A rendkívüli jogállást már több mint három éve félévente meghosszabbítják, annak ellenére, hogy
A portál ennek alátámasztására kimazsolázta a törvényből, hogy mik is ezek a nem teljesülő feltételek. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek minősül, ha a Magyarországra érkező, menekülti vagy oltalmazotti státuszuk elismerését kérők száma:
egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy
két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy
egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja.
Továbbá, ha a Magyarországon a tranzitzónában tartózkodók száma – a külföldiek ellátásában közreműködő személyeket nem számítva: egy hónap átlagában a napi 1000 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 1500 főt, vagy egy hét átlagában a napi 2000 főt meghaladja. Ezeken kívül a kormány válsághelyzetet kiálthat akkor is, ha olyan a "migrációs helyzet", hogy az "valamely település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti". Csakhogy ezek a kritériumok - ide értve holmi közvetlen veszélyeztetést is - évek óta nem eljesülnek.
Hogy tömeges bevándorlásról valójában nem lehet beszélni Magyarország esetében, azt Felipe Gonzalez Morales ENSZ-jelentéstevő is megállapította. De valójában a kormánynak is rég tudnia kell, hogy nem jönnek a "migránsok": jelentősen visszaestek az illegális bevándorlással és a terrorizmus elleni harccal kapcsolatos kiadások az idei első félévben.
