Négy éve bejárta a világot, ahogyan a németek széles mosollyal, tapssal, vízzel és élelemmel köszöntik az országba érkező menekülteket, s megszületett a Willkommenskultur, a befogadás kultúrájának fogalma.
Azóta azonban sok víz lefolyt a Rajnán, a migráció témája politizálódott, a közhangulat valamelyest megváltozott. Rendőrségi statisztikák szerint tavaly több mint kétezer bűncselekményt követtek el menekültek ellen, a szélsőjobboldali felvonulások száma is nőtt, és a tanulmányok szerint az iszlámellenesség is terjedőben van, bár a muszlimok elleni támadások meg éppenséggel csökkentek.
Ugyanakkor a migrációt csak részben sikerült egyes erőknek politikai tőkévé kovácsolniuk. Az egykoron óriási tömegeket megmozgató bevándorlás ellenes PEGIDA tüntetések kifulladtak, az Alternatíva Németországnak (AfD) nem tudja átlépni saját árnyékát, hullámzó támogatottsága 10-15 százalék körüli, de az európai parlamenti választásokon például alig 7 százalékra futotta tőlük.
Egy frissen publikált német közvélemény-kutatás is azt jelzi, hogy a társadalom meglehetősen megosztott a kérdésben. Először is, fontos különbséget tesznek bevándorlók és menekültek között: megítélésük szerint előbbieket 71 százalék, utóbbiakat csak 56 százalék látja szívesen. Korábban nyilvánosságra hozott statisztikákból egyébként kiderült, 2018-ban 1,8 millióan – többségében szírek, afgánok és irakiak - folyamodtak menekültstátuszért Németországban, ami nem azt jelenti, hogy akkor is érkeztek. Ugyanakkor a 82 milliós népességnek majd egynegyede rendelkezik bevándorló háttérrel, ami azt jelenti, hogy legalább az egyik szülő nem német állampolgár.
A kutatásból az is kiderül, hogy a megkérdezettek kétharmada úgy vélte, a bevándorlók összességében pozitív hatással vannak a gazdaságra, ugyanakkor ugyanilyen arányban gondolták úgy, hogy a migráció teher egy jóléti állam számára. A németek fele úgy érzi, hogy már túl sok bevándorlót fogadtak be, az ország elérte határait, 37 százalékuk szerint viszont továbbra is humanitárius kötelességük segítséget adni a rászorulóknak. Elég magas, 69 százalékos volt azok aránya, akik szerint van konfliktus a bevándorlók és németek között, a túlnyomó többség, 90 százalék pedig a nyelvtudás hiányát nevezte meg az integráció egyik legfőbb akadályának.
A tanulmány összegzése szerint a bevándorlás megítélésében az életkornak is nagy szerepe van: a fiatalok – akik között magasabb a bevándorló hátterűek aránya – befogadóbbak.
